Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az iráni hivatali partnerével, Mohamad Dzsavád Zaríffal tartott megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón beszélt erről a Dolmabahce-palotában.

A 2015-ös atomalku célja megakadályozni Iránt abban, hogy komolyabb mennyiségű dúsítotturán-készletet halmozzon föl, amelyet nemcsak atomreaktoroknál, hanem nukleáris robbanófejeknél is fel lehet használni.

Az Egyesült Államok azt követően állította vissza az Iránt sújtó szankciókat, hogy az előző elnök, Donald Trump 2018-ban egyoldalúan felmondta a teheráni atomprogramról szóló megállapodást.

Donald Trump a megállapodás felmondása mellett arra szólította fel országa partnereit, hogy hagyjanak fel az iráni olajvásárlásokkal. Az egyezmény többi aláírója, azaz az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Kína, Oroszország és az Európai Unió azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy kitartanak a paktum mellett, valamint Törökország sem csatlakozott a megtorló intézkedésekhez.

Cavusoglu 2018-ban azzal indokolta a lépést, hogy Ankara olajat vásárol Teherántól, méghozzá kedvező feltételek mellett, az Egyesült Államok pedig "a távolból beszél".

Irán a nukleáris programjáról szóló megállapodásban vállalt kötelezettségeit 2019-től kezdte fokozatosan felmondani, de tagadja, hogy nukleáris arzenált akar kiépíteni.

Zaríf a pénteki sajtótájékoztatón leszögezte: Teherán nem fogadja el Washington azon követelését, hogy lassítson nukleáris programján azt megelőzően, hogy az Egyesült Államok eltörölné a szankciókat.

Az iráni diplomácia vezetőjét a nap folyamán Recep Tayyip Erdogan török államfő is fogadja az isztambuli Vahdettin elnöki rezidencián.