ITM: az uniós kutatás-fejlesztési források ötödét a később csatlakozott tagállamokban hasznosítaná Magyarország
Külföld, 2019.09.27
Az innovációs szakadék nem csökkent jelentősen az uniós tagállamok között a Horizont 2020 program révén, ezért Magyarország szerint az uniós kutatás-fejlesztési források ötödét a később csatlakozott tagállamokban kell hasznosítani - hangoztatta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára Brüsszelben pénteken.
A szaktárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az uniós Versenyképességi Tanács ülését követően az államtitkár aláhúzta, a következő időszakban strukturális változásokra van szükség.
Magyarország meggyőződése, hogy Európa kutatási és innovációs potenciálja csak a földrajzi egyensúly kérdését megfelelően kezelve aknázható ki - jelentette ki.
Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság javaslata alapján több mint 86 milliárd euró állna rendelkezésre a Horizont Európa keretprogram támogatásaira. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a megítélt támogatások rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg az Európai Unióban. A 2004 óta csatlakozott tagállamok kevesebb mint öt százalékot kaptak a Horizont 2020 program forrásaiból.
Ezzel összefüggésben elmondta, a magyar kormány 2020-tól az éves költségvetésekben 32 milliárd forinttal emeli meg a kutatás-fejlesztési támogatási keretet.
Kiemelte továbbá, hogy az elmúlt 10 évben nem javult sem a magyar, sem a közép-európai sikerességi mutató. Ezért a forrásokhoz való hozzáférés javítása érdekében Magyarország 20 százalékos regionális kutatás-fejlesztési kvóta bevezetését szorgalmazza. A részvételben mutatkozó földrajzi egyensúlytalanság problémáját a hátrányosan érintett tagállamok unión belüli lakosságarányához igazodó forrásmennyiség elkülönítésével lehetne kezelni - hangsúlyozta Bódis József.
A közlemény szerint az államtitkár a fenntartható növekedésre irányuló hosszú távú stratégiáról szóló politikai vitában kifejtette: Magyarország támogatja a Horizont Európa és más uniós programok közötti szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy a párhuzamosságok megszűnjenek és az egyes programok ne átfedjék, hanem kiegészítsék, erősítsék egymást.
"A magyar álláspont szerint fontos, hogy legyen iránya a kutatási-innovációs befektetéseknek, azok adjanak választ a nagy társadalmi kihívások kezelésére. Európai érdek, hogy a kutatás és innováció eredményei becsatornázódjanak az ipari innovációs folyamatokba, mert csak ez biztosítja a hatékony tudás- és technológia transzfert, a kutatási projektek eredményeinek piaci hasznosítását" - fogalmazott.
Magyarország meggyőződése, hogy Európa kutatási és innovációs potenciálja csak a földrajzi egyensúly kérdését megfelelően kezelve aknázható ki - jelentette ki.
Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság javaslata alapján több mint 86 milliárd euró állna rendelkezésre a Horizont Európa keretprogram támogatásaira. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a megítélt támogatások rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg az Európai Unióban. A 2004 óta csatlakozott tagállamok kevesebb mint öt százalékot kaptak a Horizont 2020 program forrásaiból.
Ezzel összefüggésben elmondta, a magyar kormány 2020-tól az éves költségvetésekben 32 milliárd forinttal emeli meg a kutatás-fejlesztési támogatási keretet.
Kiemelte továbbá, hogy az elmúlt 10 évben nem javult sem a magyar, sem a közép-európai sikerességi mutató. Ezért a forrásokhoz való hozzáférés javítása érdekében Magyarország 20 százalékos regionális kutatás-fejlesztési kvóta bevezetését szorgalmazza. A részvételben mutatkozó földrajzi egyensúlytalanság problémáját a hátrányosan érintett tagállamok unión belüli lakosságarányához igazodó forrásmennyiség elkülönítésével lehetne kezelni - hangsúlyozta Bódis József.
A közlemény szerint az államtitkár a fenntartható növekedésre irányuló hosszú távú stratégiáról szóló politikai vitában kifejtette: Magyarország támogatja a Horizont Európa és más uniós programok közötti szinergiák kialakítását annak érdekében, hogy a párhuzamosságok megszűnjenek és az egyes programok ne átfedjék, hanem kiegészítsék, erősítsék egymást.
"A magyar álláspont szerint fontos, hogy legyen iránya a kutatási-innovációs befektetéseknek, azok adjanak választ a nagy társadalmi kihívások kezelésére. Európai érdek, hogy a kutatás és innováció eredményei becsatornázódjanak az ipari innovációs folyamatokba, mert csak ez biztosítja a hatékony tudás- és technológia transzfert, a kutatási projektek eredményeinek piaci hasznosítását" - fogalmazott.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!