A "C" övezet az 1994-es oslói megállapodások szerint Izrael teljes biztonsági és civil felügyelete alatt áll.

A szóban forgó lakások egy nagyszabású építkezési terv részei, amely szerint a Jordániától 1967-ben elfoglalt Ciszjordániának ebben az övezetében izraeli telepesek is hatezer új otthont építhetnek. A kormány döntése változást jelent eddigi politikájához képest, ugyanis az elmúlt négy évben ebben a zónában nem engedélyezték palesztinoknak új lakások felépítését.

A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet egyik forrása elmondta: a tervet a kormány elé beterjesztő Benjámin Netanjahu miniszterelnök azért ragaszkodott a palesztin lakások C-zónabeli engedélyezéséhez, mert az amerikai kormány nyomást gyakorolt rá.

Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök vezető tanácsadója és veje, valamint Jason Greenblatt, Trump közel-keleti megbízottja várhatóan a következő napokban Izraelbe érkezik, régóta ígért közel-keleti béketervük - amelynek neve az "évszázad alkuja" - előmozdítása érdekében.

A katonai rádió értesülése szerint várhatóan már a szeptember 17-re kiírt, előrehozott választások előtt bejelentik a terv politikai részleteit, noha ezt eddig csak az új kormány felállása utáni időszakra ígérték.

A The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja úgy értesült, hogy Donald Trump nem sokkal az izraeli választások előtt béke-csúcstalálkozóra fogja invitálni Camp Davidbe az arab államok vezetőit, de ezen a találkozón Netanjahu nem vesz részt annak érdekében, hogy minél több ország elküldje képviselőit. A lap szerint Kushner ennek a megbeszélésnek a tető alá hozására keres fel a jövő héten hat közel-keleti arab országot.

A rádió szakértői szerint a béketerv Trump Netanjahunak szánt újabb "választási ajándéka" lehet, s e tervvel hozzák összefüggésbe azt is, hogy az amerikai elnök nyomást gyakorolt az izraeli miniszterelnökre a palesztin lakások engedélye ügyében. Az Amerikában megrendezendő arab csúcs abban is segítheti a mindeddig radikális álláspontot képviselő miniszterelnököt, hogy a választások utáni nyugalmas időszak biztosítása érdekében egységkormányt alakítson a Kék-fehér centrista párttal, noha e párt vezetői Netanjahu korrupciós ügyei miatt most még elzárkóznak ettől.

Donald Trump nem először adna "választási ajándékot" Netanjahunak: az áprilisi választások előtt bejelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Izrael fennhatóságát a Szíriától 1967-ben elfoglalt Golán-fennsík felett.

Izraelben szeptember 17-én tartanak előrehozott parlamenti választásokat, mert az áprilisi választások után Netanjahu mint miniszterelnök-jelölt megfelelő számú koalíciós partner hiányában nem tudta felállítani új kabinetjét a kitűzött határidőig. Mindaddig, amíg nem lesz új kormány, jórészt a régi kabinet tagjaiból álló ügyvivő kormány intézi Izrael ügyeit.