A pártlisták átadásának első napján, szerdán már 18 párt jelezte indulását. Az elsők közt jelentkeztek be a jobboldali Vallásos Cionisták, valamint a Kalózpárt, amelynek vezetője kalózsapkában érkezett, s szintén feliratkozott a marihuána teljes legalizálást követelő párt, amelynek elnöke hároméves börtönbüntetését tölti kábítószer terjesztéséért. Beni Ganz és Gideon Szaár Nemzeti Tábor nevű, egyesült-centrista-jobboldali tömörülése is az első napon adta át jelöltjeik nevét.

Csütörtökön adta be képviselőjelöltjei listáját a jobboldali Likud, amelynek első helyén Benjámin Netanjahu áll. A névsort a helyi médiában részben azért bírálták, mert az első tíz között mindössze egy nő található, és az első húsz helyen is csak 3 nő szerepel. Emellett bírálják Netanjahut amiatt, hogy kiket jelöl azokra a helyekre, amelyekre mint pártelnök jelölhet. A 16. képviselői helyre Idit Szilmánt jelölte, aki a Jobbra (Jamina) koalíciós párt képviselőjeként a jelenlegi kneszetben a kormány ellen fordult, és távozásával a koalíció elvesztette többségét, ez vezetett a kormány bukásához.

Ezért a Merec párt azt követeli a legfőbb ügyésztől, hogy indítson vizsgálatot annak kiderítésére: a Likud törvényellenesen képviselői helyet ígért-e Szilmánnak cserébe a kormánykoalícióból való kilépéséért.

Netanjahu másik választása, a 14. helyet kapó Amicháj Sikli szintén a Jobbra képviselőjeként került be a jelenlegi kneszetbe, ahol azonban pártja ellen fordult, amikor az belépett a Netanjahut és pártját a kormányzásból kihagyó nagykoalícióba.

A Likud elnöke számára különösen nagy a tét, mert nem biztos, hogy a mostani választáson - amely immár az ötödik három és fél éven belül - ismét megpróbálkozhat a 120 honatyából legalább 61-nek a támogatása megszerzésével.

Netanjahu mögött jobboldali és vallásos pártok állnak, amelyeknek az erejét sikerült maximalizálnia, ugyanis magába olvasztotta a tőle jobbra álló, szélsőséges kis pártokat, hogy biztosan bejussanak a kneszetbe, és ne veszhessenek el a rájuk leadott jobboldali szavazatok. Ezért is bírálták, ugyanis ezzel bizonyossá tette az LMBTQ-ellenes és az arabellenes rasszista politikai erők megjelenését az izraeli parlamentben.

A várhatóan második legnagyobb párt, a centrista Van Jövő listáján alig történt változás az előző választás óta. Jaír Lapid miniszterelnöknek, a párt elnökének minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult: nem sikerült összehoznia a szociáldemokrata Munkapárt és a baloldali liberális Merec közös listáját, pedig külön-külön indulva, ha nem sikerül átlépniük a 3,25 százalékos bejutási küszöböt, akkor kieshetnek a kneszetből, és ezzel elveszítenek sokezer baloldali szavazatot.

A Munkapártot vezető Meráv Michaeli az utóbbi hetekben több leszerelt tábornoknak is fölajánlotta a második helyet pártjának listáján, hogy ezzel javuljon imázsuk biztonsági ügyekben, de a tábornokok elutasították kérését a Maárív című újság értesülése szerint.

Az előző választásokhoz hasonlóan a hagyományőrző arab Raám párt külön indul, miközben a többi arab politikus ezúttal is a több kisebb párt Közös Listájába tömörült a biztos bejutás érdekében. Manszúr Abbász, a párt elnöke a lista leadásakor kijelentette, hogy ezúttal talán miniszteri tárcát is vállalnak az új kormányban, s ezzel Izrael történetében először egy arab párt politikusa is aktív szerepet játszana az ország kormányzásában.