A Cumhuriyet című, kormánykritikus napilap beszámolója szerint az Amnesty International (AI), a Riporterek Határok Nélkül (RSF), valamint nyolc török jogvédő szervezet egy közös sajtótájékoztató keretében leszögezte, hogy ellenzi a független civil társadalom felszámolását célzó törökországi törekvéseket. A szervezetek egyúttal az emberi jogi aktivisták megvédésével kapcsolatos nemzetközi felelősségeire is emlékeztették Ankarát.

A közös nyilatkozatban bírálták a múlt szerdán elkészült vádiratot is, amely súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést róna ki a jelenleg 484 napja fogva tartott Osman Kavalára - az Anadolu Kültür nevű, isztambuli székhelyű kulturális intézet igazgatótanácsának korábbi elnökére -, továbbá 15 jogvédő társára a 2013-as Gezi parki kormányellenes tüntetések finanszírozásáért és koordinálásáért. Kiemelték: a demonstráción való részvétellel, amit a szabad véleménynyilvánítás keretében kell értelmezni, a vádlottak nem követtek el bűncselekményt. A bíróságnak el kell vetnie a vádiratot, amely összeesküvés-elméletekre alapul, és egyetlen megbízható bizonyítékot sem tartalmaz - mutattak rá, Kavala szabadon engedését követelve.

Az Anadolu török állami hírügynökség múlt szerdán azt közölte, hogy a Kavaláék elleni vádirat szerint a Gezi parki tüntetéssorozat egy lázadási kísérlet volt, amelynek az előkészületeit már 2011-ben megkezdték. A fő vádpont értelmében az érintettek megkísérelték megdönteni a török kormányt, ami miatt az ügyészség mind a 16 vádlottra súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kért, illetve Kavalára ezen felül még 612 évtől 3158 évig terjedő szabadságvesztést.

A Taksim téri tüntetések 2013-ban a szomszédos Gezi park átépítése elleni tiltakozással kezdődtek, de csakhamar kormányellenes megmozdulássá nőtték ki magukat, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a parkban tüntető tömeget. A Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök, a mostani államfő távozását követelték, mert szerintük tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarta az iszlám szerepét a világi berendezkedésű országban.

A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával kitörölte az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt - magaviseletétől függően - legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.