Luka Mesec, a Baloldal koordinátora a sajtónak elmondta: két héttel ezelőtt találkoztak a kormányfővel, akitől azt kérték, hogy akadályozza meg az egészségügy belső privatizációját, a kabinet állapítson meg az egyetemisták számára egyfajta minimálbért a diákmunkáért, valamint szabályozza az ingatlanügyleteket. Ez azonban nem történt meg - mondta. Hozzátette: ezért júliusig a Baloldal szervezetei megvitatják, hogy így van-e értelme a további együttműködésnek.

Az utolsó csepp a pohárban Szlovénia harmadik legnagyobb bankjának, az Abanka pénzintézetnek az eladása volt, amelyről szerdán döntött az állami vagyont kezelő szlovén állami holding. A Baloldal akkor közölte, hogy ezt meg kellett volna akadályozni, mert ez fejlődési kockázatot jelent Szlovéniára számára. A Baloldal minden privatizációt ellenez az országban.

Marjan Sarec kormányfő Brüsszelben az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kezdődő csúcstalálkozójára érkezve szlovén újságíróknak azt mondta: ha nincs elég szavazat a parlamentben, a kormány megbukik, nincs más lehetőség. "Amennyiben továbbra is együtt kívánnak működni, mi is akarjuk, amennyiben nem, valami más lehetőség nyílik majd" - szögezte le.

A kormányfő ugyanakkor emlékeztetett, hogy nem ez az első eset, hogy a Baloldal elégedetlen, de mint mondta, más kormányozni, mint ellenzékből politizálni.

A 2018. június eleji parlamenti választást a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg, 25 mandátumot szerezve a parlament, de nem tudott kormányt alakítani.

Három hónappal később a választásokon második helyen befutott Marjan Sarec Listájának (LMS) elnöke, Marjan Sarec alakíthatott balközép kisebbségi koalíciós kormányt.

Az ötpárti koalíció: az LMS, a szociáldemokraták (SD), Miro Cerar előző miniszterelnök Modern Közép Pártja (SMC), Alenka Bratusek korábbi miniszterelnök pártja (SAB) és a nyugdíjaspárt (DeSUS) 43 szavazattal rendelkezik a 90 fős törvényhozásban. A Baloldal 9 szavazattal kívülről támogatja a kabinetet.