A népszavazás kiírását a korrupció leküzdésére és a köztisztviselők feddhetetlenségére vonatkozó, élénk társadalmi érdeklődéssel és egy átgondolt, stabil törvényi keret szükségességével indokolta az államfő.

Az referendum megszervezéséről szóló elnöki rendelet szerint két kérdésben lesz alkalmuk véleményt nyilvánítani a román állampolgároknak. Egyrészt arról dönthetnek, hogy, hogy Romániában tilos legyen-e amnesztiában vagy közkegyelemben részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit, másrészt arról kérdezik majd meg a választókat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését. A második kérdésben Iohannis ahhoz is támogatást vár a választóktól, hogy a sürgősségi kormányrendeletekkel szemben az ombudsmanon, az úgynevezett nép ügyvédjén kívül más intézmények is óvást emelhessenek az alkotmánybíróságon.

A román jogban az amnesztia a büntetés és a büntetett előélet végleges eltörlését jelenti, míg a kegyelemnél csak a büntetés módosul, de a büntetett előélet megmarad.

Romániában az államfő országos jelentőségű kérdésekben írhat ki véleménynyilvánító népszavazást, amelynek érvényességéhez a választói névjegyzékben szereplők több mint 30 százalékának részvételére van szükség.

A népszavazásnak inkább politikai, mintsem jogi tétje van. Iohannis és a jobboldali ellenzék a civil tüntetőktől átvett korrupcióellenes jelszavakkal támadja immár két és fél éve a kormányon lévő szociáldemokratákat, azzal vádolva őket, hogy korrupt politikusaik megmentése érdekében próbálják politikai pórázra kötni az igazságszolgáltatást és enyhíteni a büntetőjog szigorát. A kormányoldal szerint a jobboldali elnök csak ürügyként akarja használni a referendumot arra, hogy beavatkozhasson az EP-választási kampányba, és fél évvel hamarabb megkezdhesse újraválasztását célzó elnökválasztási kampányát.