Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be a döntést, semmissé téve azt a megállapodást, amely alapján gyanúsítottakat adnának ki Hongkongból Új-Zélandnak.

A wellingtoni vezetés kedden jelentette be, hogy felfüggeszti a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményt. A döntést a júniusban bevezetett nemzetbiztonsági törvény által keltett aggodalmakkal indokolták. Új-Zéland ezzel Ausztráliát, Kanadát - amelyek szintén a brit Nemzetközösség tagjai - és az Egyesült Királyságot követte a sorban a Hongkonggal kötött kiadatási egyezmények felfüggesztése tekintetében.

Vang Ven-pin szerint az új-zélandi kormány lépésével politikai ügyet csinált a Hongkonggal folytatott igazságszolgáltatási együttműködéséből, Kína belügyeibe avatkozott be, ráadásul súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit.

A Peking által június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is lépő nemzetbiztonsági törvényt kifejezetten Hongkongra szabottan dolgozták ki. A jogszabály a jogsértések négy kategóriájaként a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást sorolja fel, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának.

Kína az "egy ország, két rendszer" elve alapján nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre. Hongkongi demokráciapárti politikusok és aktivisták szerint azonban Peking egyre növeli a befolyását, és korlátozza a hongkongiak szabadságjogait.