A központi kormányzat nem tűrné el Carrie Lam lemondását, és felszólítja a hongkongi lakosságot, hogy támogassa a helyi kormányzat munkáját - hangsúlyozta a szóvivő.

"A szélsőséges tüntetők tettei mély gödörbe taszítják Hongkongot", aláásva a város gazdasági és társadalmi életét - fogalmazott Jang -, éppen ezért a megmozdulásokat le kell állítani, az illegális akciók elkövetőit pedig meg kell büntetni. Mindazoknak, akik részt vesznek ezekben a tevékenységekben, tisztában kell lenniük vele, hogy felelősek a tetteikért - hangsúlyozta a szóvivő. Ezzel reagált a tüntetések résztvevőinek azon követelésére, hogy az eddig őrizetbe vettekkel szemben ejtsék a felkelés vádját, amelyért tíz évig terjedő börtönbüntetés szabható ki a hatályos törvények szerint.

A szóvivő többször kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy tervezik-e a kínai hadsereg hongkongi helyőrségének bevetését a tüntetések megfékezésére. A helyőrségi törvény szerint a hongkongi kormányzat kérésére a helyőrség köteles segítséget nyújtani a rend helyreállításához, de Jang nem árulta el, érkezett-e ilyen kérés a kormányzat részéről. Kiemelte azonban: a kínai hadsereg jelentős erővel rendelkezik, és meg fogja védeni az ország minden egyes részét. Hozzátette: a központi kormányzat nem fog tolerálni semmilyen, az "egy ország, két rendszer" elvét fenyegető komoly fenyegetést.

A sajtótájékoztatót tartó két szóvivő azt is igyekezett cáfolni, hogy a hongkongi megmozdulások a helyi lakosság jelentős részének támogatását élveznék, azt állítva: a demonstrációkat "erőszakos szélsőségesek egy kis csoportja" gerjeszti, amely "félrevezetéssel és erőszakkal" vette rá a "jóhiszemű lakosokat" a részvételre.

Hongkongot hétfőn megbénította a június 9. óta tartó tömegtüntetések legújabb megmozdulása. A demonstrálók a város vasúti és közúti közlekedését, valamint a repülőtér zavartalan működését akadályozták, általános sztrájkra is felszólítva a lakosságot. Peking álláspontja szerint a tüntetők állítása, miszerint a sztrájkhoz sokan csatlakoztak önszántukból, azért sem állja meg a helyét, mert csupán az történt, hogy az emberek a közlekedés megbénítása miatt nem jutottak el a munkahelyükre - adta értésre Hszü Lu-jing, a hivatal másik szóvivője.

Megfigyelők szerint olaj volt a tűzre Carrie Lam hétfői nyilatkozata arról, hogy a hongkongi tüntetéshullám aláássa Peking szuverenitását. A kormányzó ugyanakkor azt is bejelentette: nem enged a tiltakozók követeléseinek, és továbbra sem mond le.

Az egyre hevesebb tömegtüntetéseket eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet indította el, mely lehetővé tette volna, hogy Hongkong gyanúsítottakat adjon ki olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - akikkel korábban nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői attól tartottak, hogy Peking a politikai menekültek ellen használhatná fel a törvényt, és nem látták garantáltnak a méltányos eljárást a kínai bíróságokon.

A megmozdulások fókuszába azonban az utóbbi hetekben a kormánnyal szembeni elégedetlenség és a hongkongi demokratikus jogok megerősítése került, és egyre gyakoribbá váltak a Pekinget hergelő akciók, például a kínai nemzeti zászló tengerbe vetése vagy a pekingi kormányzat hongkongi képviseleti irodájának összefirkálása. Az egyre hevesebb indulatok miatt gyakoribbá vált az erőszakos fellépés is, a rendőrség számos alkalommal vetett be könnygázt, gumilövedékeket és egyéb tömegoszlató eszközöket a tiltakozók ellen.

A tüntetéshullám a legkomolyabb próbatétel a hongkongi kormányzat számára azóta, hogy a különleges közigazgatási státusszal rendelkező város 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszatért Kínához, és az "egy ország, két rendszer" elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez.