A szerdai brüsszeli bejelentés szerint az EU egy olyan jogszabálykeret megalkotására törekszik, mellyel elháríthatók és ellensúlyozhatók lennének az unión kívüli országok által alkalmazott gazdasági kényszerítő lépések. Az EB szerdai közleménye szerint az új eszköz "megerősítené az EU eszköztárát, és lehetővé tenné, hogy az unió jobban megvédhesse magát a globális színtéren". A javaslatban használt "gazdasági nyomásgyakorlás" kifejezés a bizottság tájékoztatása szerint olyan helyzetekre vonatkozik, amikor egy unión kívüli ország nyomást próbál gyakorolni az EU-ra vagy egy tagországára egy bizonyos választás meghozásának kikényszerítése céljából a kereskedelmet vagy a befektetéseket befolyásoló intézkedések alkalmazásával, vagy ilyen intézkedéseket kilátásba helyező fenyegetéssel.

A kínai központi pártlap ellenőrzése alatt álló Global Times cikke a szerint a "homályosan definiált" kényszerítő lépésekkel szembeni javaslat valójában politikai eszköz lenne az EU kezében, melynek segítségével könnyebben vethetne ki szankciókat gazdasági riválisaira, köztük Kínára.

Az új eszköznek, amelyre eredetileg még 2020 szeptemberében tett javaslatot Ursula von der Leyen, az EB elnöke, amiatt is különös jelentősége van Kínára nézve, mert a bizottság azt követően ismertette hivatalosan, hogy Litvánia gazdasági nyomásgyakorlással vádolta meg Pekinget.

Kína és Litvánia viszonya azt követően romlott meg, hogy a balti ország szorosabbra fűzte kapcsolatait a Kína által saját területének tartott Tajvannal. Tajvan novemberben nyitotta meg Vilniusban saját nevét viselő képviseleti irodáját. A kínai külügyminisztérium akkor azzal fenyegette meg Litvániát, hogy "megfizet majd azért, amit tett".

Brüsszel szerdán külön közleményt adott ki a "Litvánia elleni kínai intézkedésekről". Eszerint az EU arról kapott tájékoztatást, hogy a kínai vámhatóságok nem kezelik a Litvániából érkező szállítmányokat, továbbá Kína visszautasítja a litván behozatali kérelmeket. Hangsúlyozták azt is: a blokk vizsgálja az ügyet, és kész kiállni a bármelyik tagországa ellen alkalmazott politikai és gazdasági nyomásgyakorlással szemben.

A South China Morning Post című hongkongi lap kedden arról írt, hogy a litván exportőrök ismét hozzáférést kaptak a kínai piachoz, miután múlt péntek óta "technikai problémák miatt nem tudtak szállítmányokat küldeni". A Global Times azonban a kínai vámszolgálatra hivatkozva azt írta, hogy a litván termékeket egyes litván cégek állításaival ellentétben nem távolították el a kínai vámlistáról.

Bár az EU szerdai közleményében kijelentette: a blokk kitart az egy Kína elve mellett, egyes, a Global Times által megszólaltatott kínai szakértők kifogásolták, hogy az EU nem avatkozott közbe Litvánia Tajvannal kapcsolatos lépéseinek leállítására, mellyel a kínai fél szerint Vilnius megsértette ezt az elvet. Az egyik, a kínai lap által idézett kínai szakértő szerint az EU a gazdasági nyomásgyakorlás elleni jogszabálykeret legitimálására használja fel Litvánia Kínával kapcsolatos vádjait.

Kína maga is rendszeresen fenyeget ellenlépésekkel más országokat egyes, általa kifogásolt intézkedésekre reagálva. Csütörtökön a kínai külügyminisztérium határozott ellenlépéseket helyezett kilátásba amiatt, hogy az Egyesült Államok behozatali tilalmat rótt ki az északnyugat-kínai Hszincsiangból származó termékekre. Washington a döntést a területen alkalmazott kényszermunkával kapcsolatos aggodalmakkal indokolta. Peking tagadja a vádakat.