"Az ukrán világi állam hatóságai vezetőinek az egyházi ügyekbe való beavatkozása az elmúlt időben az ukrán ortodox egyház püspökei és papjai elleni durva nyomásgyakorlás jellegét öltötte, amiről elmondható, hogy megkezdődött a teljes körű üldöztetés" - írta az orosz egyházfő.
Kirill szerint ez a nyomásgyakorlás megsérti az ukrán állampolgárok szabadságjogait, és arra akarja rákényszeríteni a moszkvai patriarkátus alá tartozó püspököket, hogy vegyenek rész a Moszkvától független, új ukrán ortodox egyház megalapítására szombatra összehívott "egyesítő szinóduson". Rámutatott, hogy az erre szóló, I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka által aláírt meghívókat a klérus tagjainak ukrán állami tisztségviselők kézbesítették, amivel megsértették az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező ukrán alkotmányt.
A pátriárka a mások mellett a Ferenc pápához is címzett üzenetében azt írta, hogy ukrán ortodox papok ellen vallási viszály szítása címén büntetőeljárást indítottak Ukrajnában, valamint kísérletek történnek arra, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyházat megfosszák a kijevi Pecserszka Lavra és a Pocsajivi Lavra kolostor- és templomkomplexum használatának lehetőségétől. Nehezményezte, hogy az ukrán média "agresszív kampányt" folytat és a legmagasabb szintű állami vezetés részéről "vallási ellenségességet szító" nyilatkozatok hangzanak el.
Petro Porosenko ukrán elnök áprilisban fordult Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkához azzal a kéréssel, hogy bocsásson ki bullát az ukrán egyház autokefáliájáról (önállóságáról). Moszkva, miután háromszáz éve saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, az ügyben nem ismeri el Konstantinápoly illetékességét.
A szombati "egységesítő" szinóduson nem vesz részt a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyház, amely a legtöbb templommal, gyülekezettel és - Oroszországban idézett források szerint - a legtöbb hívővel is rendelkezik. A Moszkvához igazodó, Onufrij metropolita vezette egyház az egyike az Ukrajnában működő egyházi szervezetnek.
Az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája, a követői által "pátriárkává" választott Filaret vezetésével 1992-ben újabb egyház jött létre, amely az orosz politikai nyelvezetben "a kijevi partiarkátus ukrán ortodox egyháza" elnevezést kapta. A harmadik és egyben legkisebb az úgynevezett autokefál ukrán ortodox egyház, amely 1921-ben alakult meg.
A moszkvai patriarkátus a két utóbbi egyházat nem ismeri el. A két "szakadár" egyház - amelyre a jelek szerint a létrehozandó "egységes" ukrán egyház támaszkodni fog - egymással is súlyos konfliktusban áll.
Orosz kommentárok arra hívták fel a figyelmet, hogy a november 25-i orosz-ukrán fekete-tengeri incidens nyomán Petro Porosenko elnök Ukrajnának azoknak a megyéiben vezetett be hadiállapotot, amelyeknek lakossága többségében oroszajkú és a Moszkvához hű egyház követője.
Az orosz ortodox egyház az ukrajnai ortodox egyház státusáról folytatott jogvita nyomán október közepén megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, amely de facto elismerte a - nem konkretizált összetételű - ukrán ortodox egyház autokefáliáját. Konstantinápoly egyebek között érvénytelennek minősítette azt az átkot, amelyet a moszkvai patriarkátus mondott ki az általa szakadárnak tekintett két ukrán egyház vezetőjére, és bejelentette szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet több mint három évszázad után visszatérítse saját joghatósága alá.
Moszkva és több más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nincs joga. Az orosz ortodox egyház az Isztambulban meghozott döntést a kereszténység ezer éve a legnagyobb egyházszakadásának tekinti.
Moszkvában hangoztatott félelmek szerint újabb erőszakhoz és a vagyonmegosztás körüli bonyodalmakhoz, templomfoglalásokhoz vezet az önállóság megadása egy "szakadár" ukrán egyháznak. Az orosz egyház részéről aggodalmat váltott ki Porosenkónak az a kijelentése is, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó egyházat "ukrajnai orosz egyházzá" fogják átkeresztelni, ami megítélése szerint azt létében fenyegeti.
A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál (önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi (Isztambulban székelő) patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében "első az egyenlők között", ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.
Az orosz ortodox egyház azzal vádolta meg az 1991-ben pátriárkává választott Bartolomaioszt, hogy igyekszik "ortodox pápaként" pozícionálni magát. A moszkvai patriarkátus azt is sérelmezi, hogy Konstantinápoly a bolsevik forradalom után nyilvánította magát a tengerentúli egyházterületek vezetőjévé, és az elmúlt évtizedekben a posztszovjet térség több régiójában is megerősítette önhatalmúlag a befolyását.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!