Albin Kurti távozó miniszterelnök közölte, a boszniai árura kivetett vámot teljesen megszüntetik, és az intézkedésért cserébe nem kérnek semmit, míg a szerbiai árura kivetett vámot csak ideiglenesen függesztik fel, és hasonló mértékű engedményt várnak Belgrádtól cserében. Az intézkedés június 15-ig marad érvényben, akkor felülvizsgálják, és ha úgy ítélik meg, hogy Szerbia mindent megtett a kölcsönösség érdekében, akkor végképp eltörlik. A kölcsönösség elvét figyelembe véve ezentúl minden Koszovóba érkező szerbiai árunak megfelelő dokumentumokkal kell rendelkeznie, amelyeken feltüntetik a származási helyét, a minőségét és az export során felmerülő információkat, emellett Koszovó azt várja, hogy Szerbia beengedje a területére a koszovói rendszámmal rendelkező gépjárműveket, illetve a Koszovóból Szerbiába érkező külföldieket.

Albin Kurti kijelentette, Bosznia-Hercegovinától semmit nem várnak a vám eltörléséért cserében, de Szarajevó például eltörölhetné a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.

Koszovó március közepén már eltörölte a Szerbiából és Boszniából érkező nyersanyagokra kivetett büntetővámot.

A koszovói kormány 2018 novemberében előbb tíz százalékkal, két hét múlva pedig száz százalékra emelte a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját, amivel óriási károkat okozott a két ország gazdaságának.

A pristinai kormány a büntetővámmal reagált arra, hogy Belgrád sikeres lobbizásának köszönhetően Koszovót nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött párbeszéd brüsszeli közvetítéssel a kapcsolat rendezéséről, komoly előrelépés azonban az utóbbi hét évben nem történt. A feszült viszony ellenére a Koszovóba irányuló szerb export a büntetővám bevezetése előtt évente mintegy 500 millió eurót tett ki.