Koszovói miniszterelnök: megvan a szükséges alap a köztársasági elnök menesztéséhez
Külföld, 2020.02.26
Megvan a szükséges alkotmányos alap Hashim Thaci államfő menesztéséhez - közölte szerdai sajtótájékoztatóján Albin Kurti koszovói miniszterelnök a helyi sajtó beszámolója szerint.
Szerda délelőtt Albin Kurti feltöltötte az internetre egy megállapodás képét. A dokumentumot 2013-ban az akkor miniszterelnöki tisztséget betöltő Hashim Thaci, valamint Anders Fogh Rasmussen akkori NATO-főtitkár írta alá.
A mindeddig titokban tartott megállapodás széles körű jogokat biztosít a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderőnek (KFOR), például kiköti, hogy a koszovói biztonsági erők csak a KFOR jóváhagyásával léphetnek be Koszovó északi, többségében szerbek lakta részébe. Noha ez a kitétel szerepelt a 2013 áprilisában Szerbia és Koszovó közötti úgynevezett brüsszeli megállapodásban, a miniszterelnökség szerint az a tény, hogy erről a parlament jóváhagyása nélkül döntött az akkori kormányfő, alkotmányba ütközik, ezért jogalapot biztosít az államfő eltávolítására. A koszovói miniszterelnök szerint viszont az eredeti brüsszeli megállapodásban a biztonsági erők és a KFOR jogosultságairól nem esett szó, arról csak a most napvilágot látott dokumentumban egyezett meg az akkori kormányfő és a NATO-főtitkár. Albin Kurti szerint a megállapodással a KFOR-nak teljes jogú vétója volt a koszovói biztonsági erők lépéseivel kapcsolatban, ez pedig az ország szuverenitását is aláássa.
Albin Kurti közölte: Pristina számára az is fontos, hogy ki kérte ezt a kitételt Koszovótól. "Nem hisszük, hogy ezt Brüsszel kérte volna a volt miniszterelnöktől, sokkal inkább Szerbia állhat ennek hátterében" - magyarázta.
A titkosnak nevezett dokumentum másolatát a miniszterelnök továbbította a házelnöknek és az államügyészségnek is. Mint mondta, a további lépések a parlamenttől függnek. "Nem akarok előítéletes lenni ezzel az üggyel kapcsolatban, de kötelességem volt erről tájékoztatni a parlament elnökét, a köztársasági elnököt és az államügyészt" - tette hozzá.
Albin Kurti azt is elmondta: nem számít, hogy mit gondol a megállapodásban foglaltakról, maga a mód, ahogyan megszületett, alkotmányos kérdéseket vet fel. Hozzáfűzte, hogy Koszovó továbbra is jó kapcsolatot kíván ápolni a NATO-val és a KFOR-ral is.
A koszovói alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament hívhatja vissza három esetben: az alkotmánybíróság megállapítja, hogy az államfő súlyosan megsértette az alaptörvényt, bűncselekmény miatt elítélik, vagy ha súlyos betegség, illetve más miatt képtelenné válik a feladata elvégzésére.
A mindeddig titokban tartott megállapodás széles körű jogokat biztosít a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderőnek (KFOR), például kiköti, hogy a koszovói biztonsági erők csak a KFOR jóváhagyásával léphetnek be Koszovó északi, többségében szerbek lakta részébe. Noha ez a kitétel szerepelt a 2013 áprilisában Szerbia és Koszovó közötti úgynevezett brüsszeli megállapodásban, a miniszterelnökség szerint az a tény, hogy erről a parlament jóváhagyása nélkül döntött az akkori kormányfő, alkotmányba ütközik, ezért jogalapot biztosít az államfő eltávolítására. A koszovói miniszterelnök szerint viszont az eredeti brüsszeli megállapodásban a biztonsági erők és a KFOR jogosultságairól nem esett szó, arról csak a most napvilágot látott dokumentumban egyezett meg az akkori kormányfő és a NATO-főtitkár. Albin Kurti szerint a megállapodással a KFOR-nak teljes jogú vétója volt a koszovói biztonsági erők lépéseivel kapcsolatban, ez pedig az ország szuverenitását is aláássa.
Albin Kurti közölte: Pristina számára az is fontos, hogy ki kérte ezt a kitételt Koszovótól. "Nem hisszük, hogy ezt Brüsszel kérte volna a volt miniszterelnöktől, sokkal inkább Szerbia állhat ennek hátterében" - magyarázta.
A titkosnak nevezett dokumentum másolatát a miniszterelnök továbbította a házelnöknek és az államügyészségnek is. Mint mondta, a további lépések a parlamenttől függnek. "Nem akarok előítéletes lenni ezzel az üggyel kapcsolatban, de kötelességem volt erről tájékoztatni a parlament elnökét, a köztársasági elnököt és az államügyészt" - tette hozzá.
Albin Kurti azt is elmondta: nem számít, hogy mit gondol a megállapodásban foglaltakról, maga a mód, ahogyan megszületett, alkotmányos kérdéseket vet fel. Hozzáfűzte, hogy Koszovó továbbra is jó kapcsolatot kíván ápolni a NATO-val és a KFOR-ral is.
A koszovói alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament hívhatja vissza három esetben: az alkotmánybíróság megállapítja, hogy az államfő súlyosan megsértette az alaptörvényt, bűncselekmény miatt elítélik, vagy ha súlyos betegség, illetve más miatt képtelenné válik a feladata elvégzésére.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!