A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a szerb hadsereg, valamint az Egyesült Államok fegyveres erőinek európai parancsnoksága által szervezett hadgyakorlaton 120 ejtőernyős vett részt. Az ejtőernyősök 300 méter magasságból ugrottak ki. A hadgyakorlatot az erős szél ellenére is megtartották.

Aleksandar Vucic szerb elnök a helyszínen kiemelte: Szerbia továbbra sem kívánja elkötelezni magát egyetlen katonai tömb mellett sem, így nem akar csatlakozni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), viszont a lehető legszorosabb kapcsolatra törekszik a NATO-val, és tagja a NATO békepartnerségi programjának is.

A titói Jugoszlávia - amelynek tagja volt Szerbia - a hidegháború idején is tömbön kívüli politikát folytatott, és az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik vezetője volt. A mostani belgrádi álláspont ezen politika folytatásának is tekinthető lenne, ám a szerb közvélemény más ok miatt ellenzi a nyugati katonai tömbhöz történő csatlakozást. A NATO 1999-ben bombázásokkal kényszerítette arra Szerbiát, hogy leállítsa a vérontást Koszovóban, és a szerbek azóta sem bocsátották ezt meg. Vezető politikusok korábban úgy fogalmaztak: amennyiben felmerül, hogy Belgrádnak is csatlakoznia kell a katonai tömbhöz, a lakosság népszavazással dönthet majd az ügyben.

Noha Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagságának elnyerésére törekszik, illetve határozottan ragaszkodik a katonai semlegességhez, szoros történelmi, vallási és kulturális kapcsolatok fűzik Oroszországhoz, amelyeket nem áll szándékában megszakítani.

A balkáni NATO-befolyás ellensúlyozása érdekében Moszkva számos formában támogatja Belgrádot, a közelmúltban például hat MiG29-es vadászgépet ajándékozott a nyugat-balkáni országnak. A szerb hadsereg felszerelését a mai napig az egykori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) fegyverzete teszi ki, amely a szovjet fegyvereken alapul, így az orosz katonai együttműködés voltaképpen a korábbiak folytatásának tekinthető.