Az YSK a 250 oldalas dokumentumban leszögezte: a szavazatszámláló bizottságok elnökeit törvényi kötelezettség közalkalmazottak közül választani. A testület rámutatott, hogy 754 isztambuli szavazóhelyiségben ez a jogszabállyal ellentétben nem így történt. Az YSK úgy látta: ez is befolyásolta a voksolás kimenetelét, tekintettel arra, hogy az ellenzéki jelölt mindössze 13 ezer 729 szavazattal előzte meg a kormánypárti indulót a főpolgármesteri székért vívott szoros küzdelemben.

A legnagyobb török városban mintegy 10,5 millió volt a választásra jogosultak száma.

A Legfőbb Választási Tanács ugyanakkor hangsúlyozta: a kerületi választási bizottságok nem tudták megmagyarázni, miként fordulhatott elő, hogy jogosulatlanokat jelöltek ki a számlálóbizottságok élére.

Az YSK egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy 108 szavazóhelyiségben a bizottságok nem töltötték ki a számlálólapot vagy aláírással nem érvényesítették azt. A testület jelezte: Isztambulban valamivel több mint 30 ezren adták le a voksukat ezekben a szavazóhelyiségekben. A választási tanács kiemelte: a számlálólapok hiánya súlyos mértékben csorbítja a választás eredményének hitelességét.

Az YSK az isztambuli eredmény érvénytelenítésének indokai között sorolta fel továbbá, hogy több helyen börtönben ülő elítéltek vagy éppen halottak nevében is történt voksolás.

A részletes indoklást a testület több mint két héttel azután tette közzé, hogy május 6-án - helyt adva a hatalmon lévő, iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) rendkívüli fellebbezésének - az isztambuli eredmény érvénytelenítéséről és az ottani voksolás megismétléséről döntött.

Március 31-én Isztambulban 15 évnyi kormánypárti vezetés után rendkívül kiélezett versenyben a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu szerezte meg a főpolgármesteri széket. Imamoglu ugyan április 17-én át is vette a megbízólevelét, de az AKP szervezett szabálytalanságokra hivatkozva már egy nappal korábban, április 16-án, több korábbi fellebbezést követően végül egy "rendkívüli fellebbezés" formájában a voksolás megismétlését kérelmezte az YSK-nál. Imamoglu csaknem három hétig tevékenykedett a város főpolgármestereként, majd a határozat következtében megbízólevelét visszavették, a belügyminisztérium pedig helyettesi tisztségben ideiglenesen Isztambul tartomány kormányzójának, Ali Yerlikayának adta át a pozíciót.

Recep Tayyip Erdogan török elnök később a leghelyesebb lépésnek nevezte az YSK döntését, és úgy fogalmazott, hogy az megerősíti a demokráciát, valamint "szétoszlatja azt az árnyat, amely az isztambuli választásra vetült."

Az ismételt szavazást június 23-án, vasárnap tartják.

A CHP úgy határozott, hogy nem bojkottálja részt vesz rajta az ismételt voksoláson, és ismét Imamoglut indítja a főpolgármesteri székért.

Erdogan később ugyancsak bejelentette, hogy pártjának, az AKP-nak megint a korábbi miniszterelnök, Binali Yildirim lesz a jelöltje.

A kemalista párt időközben azt kérelmezte, hogy az isztambuli eredményeket teljes egészében érvénytelenítsék, azaz ne csak a főpolgármester személyére vonatkozót, amiről az YSK döntött, hanem a 39 kerületi polgármesterre és a városi tanács összetételére vonatkozót is, de a Legfőbb Választási Tanács ezt elutasította.

A március 31-ei helyhatósági választást követő fejleményeket a török közvélemény fokozott figyelemmel kíséri. Sokan úgy vélik, hogy a március végi szoros isztambuli eredményt az utóbbi hónapokban recesszióba süllyedt gazdaság idézte elő, és június 23-án már nem pusztán metropolisz főpolgármesteri széke, hanem az egész ország jövője a tét. Ezzel összhangban a kisebb ellenzéki pártok jelöltjei többségében visszaléptek Imamoglu javára.