Dmitrij Peszkov a Kyodónak arra a hétfői, tokiói kormányforrásokra hivatkozó jelentésére reagált, amely szerint Abe Sindzó japán kormányfő hajlik arra, hogy ráálljon a békemegállapodásra, ha Tokió visszakap Moszkvától kettőt abból a négy szigetből, amelynek hovatartozását elvitatja. A japán hírügynökség tudni véli, hogy Japán, eltérve hagyományos, az "északi területek" maradéktalan visszaadását követelő álláspontjától, fontolóra vette, hogy egyelőre megelégedjen Sikotan, valamint a kis szigetekből álló Habomai-csoport visszaszerzésével, Etorofu és Kunasir pedig - a Tokió által eddig igényelt szárazföld 93 százalékával - megmaradna orosz kézen.

A Kyodo Abe és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden esedékes moszkvai tárgyalásainak küszöbén tette közzé ezt az értesülést. A japán hírügynökség egyúttal emlékeztetett Putyinnak arra a kijelentésére, amely szerint a két sziget Japánnak való átadása nem jelenti egyúttal a felettük való szuverenitás átengedését is.

Kitért arra is, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a japán hivatali partnerével, Kono Taróval folytatott múlt hétfői moszkvai megbeszélései után közölte, hogy nehéz lesz haladást elérni, ha Japán nem ismeri el a második világháború végeredményét, beleértve a szigetek feletti orosz fennhatóságot. (A jelentés elsiklott Lavrovnak azon kijelentése fölött, amely szerint az érintett területek feletti orosz szuverenitás "nem vita tárgya".)

Peszkov pénteken arra az újságírói kérdésre, hogy Putyin hogyan reagálna egy olyan japán javaslatra, amely két sziget visszaszolgáltatását szabná a békeszerződés megkötésének feltételéül, kijelentette: "Eddig hivatalosan senki nem javasolt semmit, ezért aligha van helye az alkalmi elmélkedésnek, az nem segíti elő a tárgyalások sikerét."

Szavai szerint a békemegállapodás kérdésének megoldását a felek nemzeti érdekeikkel összhangban, azok feladása nélkül fogják keresni. A szóvivő szerint ez hosszú időbe telik majd, de Moszkva arra törekszik, hogy azt lerövidítse. Elmondása szerint a tárgyalások még csak kezdeti, szakértői szakaszukban tartanak, de már most is megkövetelik Putyin és Abe közvetlen részvételét.

Az Interfax orosz hírügynökség a Mainicsi japán napilapra hivatkozva azt írta, hogy Abe a G20-csoport júniusi oszakai csúcstalálkozójára szeretné tető alá hozni a békeszerződésről szóló általános megállapodást. Addig pedig legkevesebb még egyszer találkozna Putyinnal, hogy megállapodásra jusson vele az erről, valamint a területi vita rendezéséről szóló keret-megállapodásról.

Abe, mielőtt a naritai reptéren hétfőn felült a Moszkvába tartó gépre, kifejezte reményét, hogy őszinte megbeszéléseket folytat majd Putyinnal, amelyek elő fogják mozdítani a békeszerződésről szóló tárgyalásokat. Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára Tokióban kijelentette: Japán szívós tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy megszülessen a békemegállapodás a területi probléma rendezése után. A tisztségviselő nem kívánta kommentálni a Kyodónak a kétszigetes kompromisszummal kapcsolatos értesülését.

Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója vasárnap este a Rosszija 1 állami tévécsatornán úgy fogalmazott, hogy a tárgyalási folyamatot "megnehezítette", hogy Abe az év elején kijelentette: fontos lenne meggyőzni a déli-kurili orosz lakosságot arról, hogy elfogadja a japán fennhatóság alá való áttérést. A japán kormányfő azt mondta, hogy az érintetteket Tokió nem telepítené ki és a két ország kölcsönösen lemondana a kártérítésről. A nyilatkozatot követően az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai japán nagykövetet.

Putyin és Abe 14-én Szingapúrban állapodott meg arról, hogy a két fél aktivizálni fogja a békeszerződésről szóló tárgyalásokat az 1956. október 19-i közös nyilatkozat alapján, amely kimondta a két állam közötti hadiállapot megszüntetését, valamint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok helyreállítását.

A békeszerződés megkötésének akadálya a Kuril-vonulat négy déli tagjának - Kunasir, Iturup (Etoforu), Sikotan és Habomai - hovatartozása ügyében fennálló területi vita. A szigeteket, amelyeket Japán az 1855-ös kétoldalú kereskedelmi és határmegállapodás alapján a saját "északi területeinek" tekint, a második világháború végén foglalta el a Szovjetunió.

Az 1956-os közös nyilatkozatban a Szovjetunió ígéretet tett két sziget visszaadására a békeszerződés megkötése után. 1960-ban azonban Moszkva, az akkor kötött japán-amerikai biztonsági egyezményre hivatkozva visszavonta ezt a fogadalmát, s közölte, hogy a területek visszaszolgáltatásának feltétele az idegen csapatok kivonása a szigetországból.

Abe 2013 áprilisában tízéves szünetet szakított meg azzal, hogy japán miniszterelnökként Moszkvába látogatott, és ő volt az, aki ismét felvetette a területi vita rendezésének ügyét. Azóta intenzívvé vált a legmagasabb szintű párbeszéd, igaz, Putyin többször is értésre adta: Oroszország hajlik ugyan a kompromisszumkötésre Japánnal, de nem hajlandó az érintett szigeteket "eladni" vagy "elcserélni".

A két vezető kedden immár 25. alkalommal találkozik majd egymással.