Az ukrán külügyminiszter nyilatkozatában kifejtette, hogy három okból nem akar Ukrajna Magyarországgal politikai összetűzésbe keveredni.

"Először is, mert egy fontos szomszéd ország Közép-Európában, és mi is részesei vagyunk ennek a térségnek. Másodszor, mert egy NATO-tagország, és szeretnénk normálisan együttműködni Magyarországgal az euroatlanti integráció kérdésében. Harmadszor, mert az Európai Unió tagállama, amelynek álláspontja szintén fontos számunkra" - hangoztatta.

Megjegyezte, hogy Ukrajna kapcsolatai Magyarországgal "nem nézhetők kizárólag egyik vagy másik, magyar érdekekkel szimpatizáló ukrán állampolgár tevékenységének a prizmáján keresztül".

Hangsúlyozta, hogy mindkét félnek tiszteletben kell tartania egymás jogszabályait és nemzeti érdekeit.

"Senki sem akar politikai küzdelmet folytani Magyarországgal. Ugyanakkor Magyarországnak is tiszteletben kell tartania a mi jogszabályainkat és nemzeti érdekeinket" - fogalmazott Kuleba.

A miniszter szavai szerint több konfliktus is van az Ukrajnában élő magyar kisebbség körül, aminek az az oka, hogy mindkét országot "traumatizálja a történelmük".

Mindkét fél "nagyon érzékenyen viszonyul minden olyan kérdéshez, amellyel a történelem betör a jelenbe, sőt meg akarja határozni a jövőt. Ezek a rejtett traumák érdekütközéseket okoznak. Ráadásul Magyarország általában nagyon ambiciózusan viselkedett az elmúlt években nemcsak az Ukrajnával fenntartott kapcsolatokban, hanem számos más országgal és az Európai Unió egészével is" - tette hozzá a miniszter.

Hétfőn a KMKSZ képviselőcsoportja közölte, hogy nem fog szavazni a megyei tanács elnökének személyéről, és kivonulással tiltakozik a párttal szembeni "politikai üldöztetés" ellen - írta a mukachevo.net hírportál.

Távollétükben a képviselők Olekszij Petrov jelenlegi kormányzót, a Nép Szolgája párt képviselőjét választották meg a megyei tanács elnökének.

A külügyminiszteri nyilatkozat és a KMKSZ-frakció kivonulásának előzménye, hogy november 30-án házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) több kárpátaljai magyar intézményél és Brenzovics László KMKSZ-elnök lakásán is. A házkutatások során - a KMKSZ tájékoztatása szerint - a kelet-ukrajnai zaporizzsjai bíróság egy korábban szeparatizmus vádjával indított büntetőügyre hivatkozó döntése alapján olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul. A KMKSZ azonban úgy véli, hogy valójában koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásról van szó, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarságnak, valamint vezetőinek a megfélemlítése.

Egy nappal később került napvilágra, hogy az SZBU vizsgálatot indított amiatt, hogy a kárpátaljai Szürte településen az október végén megválasztott magyar nemzetiségű helyi képviselők az ünnepélyes beiktatási ülésen - még november 21-én - elénekelték a magyar himnuszt

Ezt megelőzően, november 24-én nem engedték be Ukrajnába Grezsa István miniszteri biztost, arra hivatkozva, hogy a magyar kormány október végén beavatkozott az ukrajnai önkormányzati választásokba. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztost három évre ki is tiltották Ukrajna területéről.

Az elmúlt időszakok történései miatt mindkét külügyminiszter bekérette hivatalába a másik ország nagykövetét, hogy kifejezze tiltakozását.