Az oktatási stratégia a Szlovákiában működő magyar oktatási nyelvű iskolák jogi feltételeinek bővítése, illetve anyagi helyzetük javítása céljával készült. A benne felvázolt elképzeléseket a felvidéki magyar párt hozzászólásként eljuttatta a Tanuló Szlovákia elnevezésű - az oktatásfejlesztés jövőbeli állami stratégiáit lefektető - programdokumentum készítőinek, illetve elküldte a szlovák szaktárcának is. Az MKP oktatási stratégiájának két pillére van: az elsőben az oktatási rendszerben igényelt változtatásokat írják le, a másodikban pedig azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket a változtatások megvalósulásáig kell foganatosítani.

Kiss Beáta, az MKP kulturális és oktatásügyi alelnöke a stratégiában megfogalmazott igényeket ismertetve elmondta: nagyon fontos, hogy a közoktatási törvénybe bekerüljön a nemzetiségi oktatás fogalma, amire leginkább azért van szükség, hogy a jövőben megvalósulhassanak a nemzetiségi iskolák olyan sajátságos igényei, mint például az anyanyelvi órák száma, a történelemórák saját oktatási anyaga vagy éppen a szlovák nyelv oktatásának módszertana. Az elvárások következő fontos pontja, hogy az iskolák normatív finanszírozásában jelenjen meg a kisebbségi iskolák specifikus helyzete. Erre a különálló finanszírozási modellre egyebek mellett a nemzetiségi oktatási intézmények rendszerint alacsonyabb diáklétszámából adódó hátrányos helyzetének kiküszöbölésére van szükség. A stratégia harmadik sarkalatos pontjában egy államilag támogatott, a nemzetiségi iskolák céljait szolgáló pedagógiai intézet létrehozását kérik, amely egyebek mellett tankönyveket, módszertani segédanyagokat készítene.

A nemzetiségi iskolák hálózatát érintő rendszerszintű megoldás megvalósításáig az MKP átmeneti intézkedésként egy alapítványi formában működő pályázati rendszer létrehozását javasolja. A pályázati rendszer egyebek mellett lehetőséget adna az óvodák és iskola előtti programok támogatására, az iskolák elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális fejlesztéseinek támogatására, az iskolabusz-hálózat bővítésére, a szórványban és peremvidéken működő iskolák normatív támogatásának kiegészítésére, oktatási programok megvalósítására, illetve az egyházi és magániskolák pótfinanszírozására is.

Kiss Beáta az MTI kérdésére elmondta: az alapítványi rendszer finanszírozása még nyitott kérdés, keresik a forrásokat, ám ilyen irányú felajánlás - egyelőre lehetőségként - már elhangzott az anyaország részéről.

Az MKP sajtótájékoztatóján szó esett még a pozsonyi törvényhozás által májusban megszavazott Kisebbségi Kulturális Alap létrehozásáról, illetve arról, hogy a kisebbségi kultúrára szánt kormánytámogatások elosztását a jövőben felügyelő intézményt a pozsonyi sajtóban - gyakran tévesen - a kulturális autonómia egyfajta formájaként kezelik.

Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának (OT) elnöke ezzel összefüggésben hangsúlyozta: az alap esetében távolról sem lehet kulturális önkormányzat létrehozásáról beszélni, hanem olyan állami intézményről, költségvetési szervről van szó, amelyben az ott meghozott döntésekre a kulturális tárcának komoly befolyása van az általa kinevezett vezetőkön keresztül. Hozzátette: a rendszernek több kifogásolható része is van, s bár vitathatatlan pozitívum, hogy létrehozásával megemelkedik a kisebbségi kultúrára szánt állami támogatás keretösszege, azt is látni kell, hogy a magyar kultúrára fordítható összeg még azt sem éri el, amit a szlovák állam költségvetésébe tavaly áfaként befizettek a Magyarországról kapott, mintegy 30 millió eurót kitevő támogatások után. Rámutatott: az alap 8 milliós keretösszege, illetve annak a magyar kultúrára szánt része érdekes összehasonlításba helyezhető azzal a 3,3 millió eurós összeggel, amelyet a Magyarországon élő szlovák kisebbség kap az idén, holott a 30 ezer főt számoló ottani szlovák közösség számbelileg a felvidéki magyarság tizedét sem teszi ki.