A szlovák kormányfő elmondta: a luxembourgi bíróság döntése "nem hozott új minőséget" a kvóták megítélésébe, csak azt mutatta meg, hogy a bíróság másképpen látja azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet Szlovákia a most elutasított keresetben megtámadott.

Hangsúlyozta: a bírósági döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján. Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét - szögezte le. Megjegyezte: a bíróság döntése alapján a kötelező kvótákról hozott döntés érvényben marad, de szeptember 26-án lejár.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ugyancsak a kvótaperben hozott döntésre reagálva azt mondta: a döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik. A szlovák diplomácia vezetője megismételte a pozsonyi kormánynak a kvóták működésképtelenségéről korábban többször hangoztatott álláspontját is.

A szlovák belügyminiszter, Robert Kalinák reakciójában azt mondta: a luxemburgi testület kvótaperben hozott döntése semmit sem változtatott azon a tényen, hogy a kötelező kvótákról hozott döntés helytelen volt, hiszen a tapasztalat megmutatta, hogy a kötelező kvóták rendszere működésképtelen, ellentétben a "határok kemény védelmével", amelyről bebizonyosodott, hogy helyes és a leghatékonyabb megoldás.

Hasonlóképpen vélekedett Robert Fico is, aki a külső határok védelmének tekintetében nyújtandó segítséget a szolidaritás és a segítség olyan reális formájának nevezte, amelyben Szlovákia kötelezettségein felül is hajlandó részt vállalni. A szlovák kormányfő egy a magyar határvédelmi költségekhez való brüsszeli hozzájárulást firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország a határvédelem terén tett intézkedéseivel nagyon jó munkát végzett, Magyarország egy bizonyos pillanatban a gazdasági migránsok megállításának kulcs országa volt.

"Orbán Viktor és kormánya megtette azt, ami tőle elvárt volt, megvédte a schengeni határt" - szögezte le a szlovák miniszterelnök.

A kvótaperben született döntésre több szlovákiai párt is közleményben reagált, ezekben az ellenzéki politikai csoportosulások javarészt a kormány, illetve személyesen Robert Fico hibájaként jelölték meg a beadványt illetve annak sikertelenségét.

A kormány hivatalos álláspontjával részben szembemenő véleményt fogalmazott meg a kormánykoalíció részét képező Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt. A migránsokat kizárólag menekültekként megjelölő párt közleményében a szolidaritás fontosságát hangsúlyozva azt írta: kezdetektől fogva elutasították a kvótadöntés elleni beadványt, de a kötelező kvótákat is.

Nem ért egyet az Európai Bíróság döntésével és továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP). A kötelező kvóták ellen néhány hónap alatt csaknem 80 ezer aláírást összegyűjtő magyar párt azt írta: egyértelmű, hogy az Európai Unió egyes gazdag és befolyásos tagállamainak több évtizedes, tömeges bevándorlást támogató politikája nem sikertörténet, ennek ellenére meghatározó tagállami és uniós vezetők súlyos hibákat vétve, felelőtlenül kezelték a migránsválságot, s olyan eszközökkel próbálták és próbálják megoldani, amelyek súlyosan sértik más tagállamok legelemibb érdekeit.

A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetet szerdán kihirdetett döntésében elutasította a luxembourgi székhelyű bírói testület.