Lavrov: Moszkva nem engedi meg Kijevnek a "normandiai négyek" eddigi megállapodásai felülvizsgálatát

Külföld, 2019.10.10

Moszkva nem fogja megengedni, hogy Kijev a "normandiai négyek" csúcstalálkozóján megpróbálja felülvizsgálni a négy ország - Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország - vezetőinek korábbi megállapodásait - jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomáciai tárca vezetője csütörtökön Asgabatban, ahol a FÁK-országok külügyminiszteri tanácskozásán vett részt.

"Az az érzésünk, hogy az ukrán fél azért követeli a normandiai csúcs megrendezését, hogy felülvizsgálják Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetőinek korábbi megállapodásait. Ez csapást jelentene a +normandiai négyek+ reputációjára, és mi mindent minden megteszünk azért, hogy ezt ne engedjük megtörténni" - fogalmazott az orosz tárcavezető.

Elutasította azt az ukrán vádat, amely szerint Moszkva késlelteti a csúcs megrendezését. Úgy vélekedett, hogy a Steinmeier-formula aláírásával a Donyec-medencei csapatszétválasztással kapcsolatban hangoztatott feltételekkel Kijev voltaképpen azt szeretné elérni, hogy a kiéleződött helyzetben a csúcsot pusztán a csúcs megtartásának kedvéért hívják össze.

"Új feltételnek" és "ultimátumnak" nevezte az az ukrán fél által megfogalmazott igényt, hogy hétnapos fegyvernyugváshoz előzze meg a csapatszétválasztást Petrivszke (Petrovszkoje) és Zolote (Zolotoje) körzetében. Mint mondta, amikor a "normandiai négyek" 2016-ban megállapodtak arról, hogy a Donyec-medencében három ponton kell csapatszétválasztást végrehajtani, egyedül Luhanszka (Luganszkaja) esetében állapodtak meg hétnapos előzetes fegyvernyugvásról, a másik két település esetében nem.

A csapatszétválasztást akkor a miniszter szerint Petrivszke és Zolote körzetében gyorsan és zökkenőmentesen végrehajtották, ám a fegyvernyugvást megsértették, és a szemben álló felek visszatértek a területre.

Lavrov azzal vádolta meg az előző ukrán elnök, Petro Porosenko kormányzatát, hogy időhúzásra használta fel ezt a fegyvernyugvási feltételt. Hangot adott véleményének, hogy most ugyanennek az igénynek a megfogalmazása azt jelenti, hogy "valaki nem tudja, vagy nem akarja végrehajtani a felek megállapodását".

Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója csütörtökön szintén azzal vádolta meg Kijevet, hogy mondvacsinált indokkal hiúsította meg a csapatszétválasztást. Leszögezte, hogy az újabb négyes csúcs időpontját csak a szemben álló egységeknek a demarkációs vonaltól való visszavonása, valamint a konkrét határozattervezetek egyeztetése után fogják kitűzni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Kijevben újságíróknak szintén azt mondta, hogy a "normandiai négyek csúcsát lehetetlen megtartani a csapatszétválasztás végrehajtása nélkül". Az erre irányuló kísérlet október 7-én, 9-én és 10-én is összeomlott. Ugyanakkor kijelentette, hogy ragaszkodik a hétnapos fegyvernyugvás feltételéhez, valamint hogy nem fogja erőszakkal eltávolítani azokat az ukrán nacionalistákat, akik a csapatszétválasztás megakadályozására megszállták Zolotét.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ orosz hírügynökségnek az ukrán elnök nyilatkozatára Genfben reagálva azt mondta, "nem reális" Zelenszkijnek az az elképzelése, hogy a "normandiai négyek" csúcstalálkozóját felhasználja az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím kérdésének megvitatására. A diplomata megismételte a Vlagyimir Putyin elnök által is többször hangoztatott tézist, miszerint Moszkva semmilyen fórumon nem fog tárgyalni a félszigetről, mert annak hovatartozása kérdését "örökökre lezárta".

Lavrov egyébként a türkmén fővárosban a szíriai kurd milíciák ellen indított török offenzívával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Törökországnak a határai mentén kialakult helyzettel kapcsolatos "jogos aggályait" az Ankara és Damaszkusz között 1998-ban megkötött, most is hatályos adanai egyezmény alapján kell megoldani. Sajnálkozását fejezte amiatt, hogy a közös határ mentén folytatott terrorelhárítási együttműködésről szóló szerződés megvalósítását "megnehezítették az amerikaiak és az általuk vezetett koalíció lépései az Eufrátesz keleti partján".

Elmondta, hogy Oroszország elő kívánja segíteni a Szíria és Törökország közötti párbeszédet, továbbá a Damaszkusz, valamint a szélsőségességet és a terrorizmust elvető kurd szervezetek közötti kapcsolatok normalizálását. Közölte, hogy egyebek között katonai vonalon is rendszeres a Moszkva és Ankara közötti kapcsolattartás.

Szavai szerint Oroszország a helyzet mielőbbi lenyugvásában érdekelt, mindenekelőtt a Szíria szuverenitásának és területi épségének elve alapján. "Rendkívül veszélyesnek" nevezte azt az amerikai "kísérletet", hogy szembefordítsák a kurdokat az arab törzsekkel.

Az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amely szerint Lavrov a nap folyamán telefonon beszélt Bahram Száleh iraki elnökkel. A felek kifejezték készségüket, hogy közvetítsenek az északkelet-szíriai helyzet rendezésében.

Lavrov asgabati beszámolója szerint egyébként a FÁK-országok külügyminiszterei dokumentumokat fogadtak el a katonai és az informatikai biztonság terén való együttműködésről és nyilatkozatot a világűrbeli fegyverkezési verseny megakadályozásáról.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!