Lavrov közölte, hogy Moszkva már felvette a kapcsolatot az EU új vezetésével, és a tagállamok többségével aktivizálta kapcsolatait. Kifejezte reményét, hogy a megújult vezetés irányvonala olyan, a "közös európai ház" kategóriájában gondolkodó politikusok örökségére fog támaszkodni, mint Charles de Gaulle és Helmut Kohl.

Az orosz külügyminiszter a Szovjetunió és az Európai Közösségek közötti gazdasági együttműködésről kötött megállapodás 30. évfordulója alkalmából megjelent írásában - anélkül, hogy megnevezte volna az Egyesült Államokat - rámutatott, hogy az együttműködés mesterséges, mások geopolitikai érdekében történő korlátozása gyengíti Európa gazdasági pozícióit, és nem oldja meg problémáit.

Megállapította, hogy Oroszország és az EU szomszédok és jelentős kereskedelmi partnerek, amelyek képesek felelősséget vállalni a kontinens biztonságáért és stabilitásáért, valamint hogy a felek kölcsönösen érdekeltek a széles körű együttműködés fejlesztésében. Megjegyezte, hogy ha az EU álláspontja nem lenne "elfogult" az ukrajnai "eseményekkel" kapcsolatban, akkor az Oroszországgal folytatott áruforgalmának értéke elérhetné az 500 milliárd dollárt.

Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország az európai civilizációs térhez tartozik, ám ugyanakkor sajátos identitással rendelkezik. Kifogásolta, hogy az EU a kétoldalú viszonyban hajlamos általános érvényűként kezelni saját értékeit, és azokat másokra alkalmazni.

Az orosz külügyminiszter szerint a "közös értékek" unióbeli értelmezése gyakran ellentétes "a kereszténységen alapuló európai kulturális hagyománnyal". Cikkében Lavrov azt állította, Brüsszelben "szégyenlősen elhallgatják", hogy a négy orosz-uniós közös tér koncepciója annak a megértésén alapult, hogy veszélyes és kontraproduktív a közös szomszédokat az Oroszország és az Európai Unió közötti választás elé állítani.

Szergej Lavrov "riasztó jelként" értékelte a kétoldalú viszonyban a "keleti partnerség" politikájának elindítását, amely meglátása szerint arra irányult, hogy elszakítsa Oroszországtól legközelebbi szomszédjait. Ez, mint írta, annak a jele volt, hogy az EU nem kész az egyenrangú kétoldalú viszonyra.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy Moszkva a többpólusú világ egyik központjának tekinti az EU-t, és kész vele az együttműködés fejlesztésére a Vlagyimir Putyin elnök által előterjesztett, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedő nagy eurázsiai partnerség koncepciójának szellemében. Ebben részt venne az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) és a (két) kontinens minden más országa is.

Lavrov úgy vélekedett, hogy az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti együttműködés lehet a gazdasági alapja annak, hogy az unió a partnerséghez csatlakozzon. A két integráció közötti kölcsönösen előnyös harmonizáció a miniszter szerint kiküszöböli majd az olyan helyzeteket is, amelyekben a közös szomszédok ismét az EU és az Oroszország közötti "primitív választásra" kényszerülnek.

Cikkében a diplomata hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a nemzetközi jog elsődlegességének megőrzése a Nyugat által kitalált, a saját érdekeit szolgáló, "szabályokon alapuló renddel szemben".