Líbia - Uniós külügyminiszterek: a katonai tevékenység fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra
Külföld, 2019.05.13
A Halifa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) Tripolival szemben intézett támadása fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra, valamint hátráltatja a Líbia stabilitása érdekében kifejtett erőfeszítéseket - jelentették ki az uniós tagállamok külügyminiszterei Brüsszelben, a Külügyi Tanács egynapos tanácskozásán elfogadott nyilatkozatában hétfőn.
Leszögezték, a líbiai válságot nem lehet katonai úton megoldani, ezért az EU valamennyi felet felszólít az azonnali tűzszünet bevezetésére, valamint arra, hogy működjenek együtt az ENSZ-szel az összetűzések beszüntetése céljából. Felszólították a feleket továbbá arra, hogy határolódjanak el a harcokban részt vevő terroristáktól és bűnözőktől, valamint a háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottaktól - írták.
"Az EU-t mély aggodalommal tölti el az emberi életek elvesztése, a belső menekültek növekvő száma és a migrációs áramlásokra gyakorolt hatás" - fogalmaztak.
Valamennyi félnek gondoskodnia kell a polgári lakosság - valamint a migránsok és a menekültek - védelméről, és ennek érdekében engedélyeznie kell és elő kell segítenie a humanitárius segélyek és szolgáltatások biztonságos, gyors és akadálytalan eljutását valamennyi érintetthez a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok nemzetközi joga előírásainak megfelelően - húzták alá.
Arra emlékeztettek, hogy a lakóövezetek elleni, megkülönböztetés nélküli támadások háborús bűncselekménynek minősülnek, a nemzetközi humanitárius jog megsértőit pedig felelősségre kell vonni. Hozzátették, az Európai Unió (EU) teljes mértékben elkötelezett Líbia szuverenitása, függetlensége, területi integritása és nemzeti egysége mellett.
Egy másik, a Száhel-övezetről kiadott tanácsi állásfoglalás szerint az EU számára a térség stratégiai prioritást jelent. Kijelentették, az unió az övezet országainak - Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger - hatóságai és lakossága mellett áll, akik és amelyek politikai, biztonsági kihívásokkal, terrorfenyegetettséggel, a szélsőséges erőszakkal és a szervezett bűnözés terjedésével, valamint a természeti erőforrásokra nézve negatív hatásokkal járó éghajlatváltozással kénytelenek szembenézni.
"Mindezen tényezők szerepet játszanak abban, hogy egyre bizonytalanabb az élelmiszer-ellátás, fokozódik a migrációs nyomás és romlik a humanitárius helyzet" - írták.
Kiemelték, e körülmények között a régió több országában néhány hónap leforgása alatt ismét jelentős mértékben fellángoltak a helyi közösségek közötti konfliktusok. E kihívások megoldása és a hiányosságok kezelése elsősorban a Száhel-övezet államainak a felelőssége. A nemzetközi közösség pedig támogatja őket ezekben az erőfeszítésekben - húzták alá.
"Az EU-t mély aggodalommal tölti el az emberi életek elvesztése, a belső menekültek növekvő száma és a migrációs áramlásokra gyakorolt hatás" - fogalmaztak.
Valamennyi félnek gondoskodnia kell a polgári lakosság - valamint a migránsok és a menekültek - védelméről, és ennek érdekében engedélyeznie kell és elő kell segítenie a humanitárius segélyek és szolgáltatások biztonságos, gyors és akadálytalan eljutását valamennyi érintetthez a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok nemzetközi joga előírásainak megfelelően - húzták alá.
Arra emlékeztettek, hogy a lakóövezetek elleni, megkülönböztetés nélküli támadások háborús bűncselekménynek minősülnek, a nemzetközi humanitárius jog megsértőit pedig felelősségre kell vonni. Hozzátették, az Európai Unió (EU) teljes mértékben elkötelezett Líbia szuverenitása, függetlensége, területi integritása és nemzeti egysége mellett.
Egy másik, a Száhel-övezetről kiadott tanácsi állásfoglalás szerint az EU számára a térség stratégiai prioritást jelent. Kijelentették, az unió az övezet országainak - Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger - hatóságai és lakossága mellett áll, akik és amelyek politikai, biztonsági kihívásokkal, terrorfenyegetettséggel, a szélsőséges erőszakkal és a szervezett bűnözés terjedésével, valamint a természeti erőforrásokra nézve negatív hatásokkal járó éghajlatváltozással kénytelenek szembenézni.
"Mindezen tényezők szerepet játszanak abban, hogy egyre bizonytalanabb az élelmiszer-ellátás, fokozódik a migrációs nyomás és romlik a humanitárius helyzet" - írták.
Kiemelték, e körülmények között a régió több országában néhány hónap leforgása alatt ismét jelentős mértékben fellángoltak a helyi közösségek közötti konfliktusok. E kihívások megoldása és a hiányosságok kezelése elsősorban a Száhel-övezet államainak a felelőssége. A nemzetközi közösség pedig támogatja őket ezekben az erőfeszítésekben - húzták alá.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!