"Az antiszemitizmus a köztársaság tagadása, ugyanúgy, ahogy a képviselők és az intézmények elleni támadás is a köztársaság tagadása. Kíméletlenek leszünk azokkal szemben, akik ilyen cselekményeket követnek el, többé semmilyen kétértelműség nem megengedett" - tette hozzá a kormányszóvivő a kormányülést követő párizsi sajtótájékoztatóján.

A tájékoztatás szerint a francia elnök hangsúlyozta: "a megmozduláshoz köthető utóbbi napokban történt események új fordulatot vettek a nemzetgyűlés elnökének otthona, a képviselők irodái, a köztársaság intézményei ellen elkövetett erőszakos cselekményekkel, de azokkal a támadásokkal is, amelyeket a (zsidó) hitük miatt követtek el egyes honfitársaink ellen".

Benjamin Griveaux leszögezte: az államfő az antiszemita cselekményeket nem közvetlenül a sárgamellényes mozgalomnak tudja be.

"Muszáj ugyanakkor megállapítani, és ezt már én mondom, hogy önök is tapasztalhatták a felvonulások menti zavargásokon az antiszemita jellegű szólamokat, amelyeket - mindegy, hogy a szélsőbalos vagy a szélsőjobbos vezérek irányítanak - sajnos megzavarták a felvonulások nyugodt jellegét" - mondta a kormányszóvivő.

A hétvégén több antiszemita rongálás és emlékhely-gyalázás történt Párizsban. Egyebek mellett a 2006-ban meggyilkolt Ilan Halimi zsidó fiatalember emlékére állított fának átvágtak a törzsét, két nappal a fiatal halálának 13. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezés előtt, horogkeresztet rajzoltak egy párizsi zsidó étterem kirakatára és a holokauszttúlélő Simone Veil néhai francia minisztert, az Európai Parlament első női elnökét ábrázoló párizsi postaládákra. Christophe Castaner belügyminiszter pedig hétfő este közölte, hogy a 2017-ben történt 311 esethez képest 2018-ban 541-re emelkedett ezeknek az incidenseknek a száma. A tárca keddi közleménye szerint az 541 incidensből 183 tettleges antiszemita cselekmény, amelyek közül egy emberölés, a többi 358 pedig fenyegetés. A jelentős emelkedés ellenére a számok nem érték el a 2015-ös arányt, amikor is 808 antiszemita incidenst regisztráltak a francia hatóságok, köztük januárban egy zsidó élelmiszerbolt elleni dzsihadista támadást, amelyben négyen vesztették életüket.

Francia elemzők szerint a három hónappal ezelőtt szociális követelésekkel kezdődött elitellenes sárgamellényes mozgalom megmozdulásai felszínre hoztak tabukat és erősítik a gyűlölködést.

"Egyértelmű, hogy a szélsőjobboldal megpróbálta ezt a szociális mozgalmat arra használni, hogy a körforgalmak tüntetésein a saját jelszavait hirdesse. Az államfővel szembeni gyűlölködés a lakosság egy részében felerősítette a legdurvább antiszemitizmust, és ez legalább annyira ostoba, mint veszélyes kliséken keresztül" - írta a Le Monde szerkesztőségi írásában.

A vezető francia napilap ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy az antiszemitizmus jelenlegi erősödését nem lehet csak a sárgamellényes mozgalom számlájára írni, miután annak megjelenése előtt már 2018 első kilenc hónapjában is 69 százalékos volt a zsidók elleni cselekmények számának növekedése.

A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy a franciaországi antiszemita cselekmények elkövetőiről, valós motivációiról és ideológiai meggyőződéséről még soha nem készült érdemi elemzés. Idézte a lap a politikai radikalizmussal foglalkozó Jean-Yves Camus politológust, aki azt hangsúlyozta, hogy "a szélsőjobboldal minden zsidók elleni cselekményt a muzulmánok számlájára akar írni", de ahhoz, hogy fel lehessen venni az ellenség ellen a harcot, tudni kellene pontosan, hogy ki is az ellenség.

A Le Monde szerint az összeesküvés-elméletek, amelyekben a felmérések szerint a franciák húsz, a sárgamellényesek negyven százaléka hisz, az Amerika-ellenesség, a szociális frusztrációk, az izraeli-palesztin konfliktus importálása a francia belpolitikai vitákba mind táplálják a zsidók elleni gyűlöletet, amelyek sokkal régebbi, a társadalomban meglévő zsidóellenes, a pénzhez és a hatalomhoz kapcsolható "hagyományos" sztereotípiákra épülnek rá.

Pascal Bruckner filozófus háromfajta forrását látja a franciaországi antiszemitizmusnak: a radikális iszlámot, a hagyományos szélsőjobboldali nézeteket, amelyek a sárgamellényes tüntetéseken jelennek meg, és a szélsőbaloldalhoz kapcsolható politikai anticionizmust.

Az antiszemitizmusnak ez az újfajta megjelenése határozottabb fellépést igényel a Le Monde szerint: rövidtávon a közösségi oldalak fokozottabb ellenőrzését, az internet ugyanis az antiszemita nézetek terjesztésének legfőbb terepe. A francia kormány egyébként már 2018 márciusban bejelentette, hogy kötelezni fogja a digitális szolgáltatókat ilyen jellegű intézkedések meghozatalára. Emellett a lap szerint a megelőzést és a pedagógiát is erősíteni kell a közoktatásban a fiatalabb nemzedék irányába, amelynek már sokkal távlatibb a történelmi és emlékezeti viszonya a holokauszthoz.