A hírügynökség megtalálta Igor (Sztrelkov) Girkint, aki a tragédia idején a "védelmi miniszteri" tisztséget töltötte be a szakadár délkelet-ukrajnai "Donyecki Népköztársaságnál" (DNR), s a férfi az Interfaxnak kijelentette: "A milíciának ehhez (az utasszállító lelövéséhez) semmi köze sincs. Nem is akarom ezt a dolgot kommentálni, ehhez se nekem, se a milícia többi tagjának nincs közünk."

Az Interfax a DNR volt katonai hírszerzési főnökének, Szergej Dubinszkijnak a környezetétől azt az értesülést kapta, hogy a gyanúsított nem kíván vallomást tenni, mert szerinte "nincs miről".

A malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének 2014 nyarán történt lelövésével összefüggésben szerdán három orosz és egy ukrán állampolgár ellen adott ki nemzetközi elfogatóparancsot a holland vezetésű nemzetközi nyomozócsoport. A történtek miatt az orosz Girkin és Dubinszkij mellett honfitársuk, Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko ellen 2020. március 9-én a holland törvények alapján indul per Hollandiában. A gyanú szerint ők négyen a gépet megsemmisítő, mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt.

A nyomozócsoport szerint Girkin korábban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ezredese volt, az orosz hadseregnél tábornoki rangban lévő Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségét vezette, Pulatov az ügynökség egyik alosztályát irányította, az ukrán Harcsenko pedig a katonai hírszerző ügynökség felderítő osztagának vezetője volt. A nyomozók elmondták, felkérik az orosz kormányt, hogy járuljon hozzá a jelenleg területén tartózkodó gyanúsítottak kihallgatásához, nem kizárt azonban, hogy a tárgyalás végül nélkülük zajlik majd le.

Az orosz külügyminisztérium szerda délután kiadott állásfoglalásában abszolút megalapozatlannak minősítette a nyomozócsoport állításait, amelyek célja a tárca szerint Moszkva nemzetközi lejáratása. A diplomaták kifogásolták, hogy a vizsgálat során nem vették figyelembe az Oroszország által rendelkezésre bocsátott bizonyítékokat.

Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke Facebook-bejegyzésben kifogásolta, hogy szerinte a nyomozók "fő érve" az volt, hogy az incidens idején a gyanúsítottak éppen Délkelet-Ukrajnában tartózkodtak. Állítása szerint a vizsgálat lefolytatói gyanújuk alátámasztására semmilyen konkrét bizonyítékra, így a gép fekete dobozaira sem hivatkoztak, ezért hitelüket vesztették.

A Malaysia Airlines Boeing típusú repülőgépét Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat 2014. július 17-én. A gép a levegőben darabokra tört, majd lezuhant, a fedélzeten lévő mind a 298 ember meghalt, köztük 196 holland állampolgár.

Moszkva Ukrajnát vádolta meg a gép lelövésével. Tavaly szeptemberben az orosz fegyveres erők illetékese azt állította, hogy az a rakéta, amely megsemmisítette a maláj légitársaság utasszállító gépét, az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó 223-as légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. Nyikolaj Parsin, az orosz rakétatüzérségi főcsoportfőnökség parancsnoka szerint a Buk légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) alapján határozták meg. A tábornok szerint a rakéta a Szovjetunió széthullása óta egyszer sem hagyta el Ukrajna területét, és az ilyen régi eszközöket Oroszországban már leselejtezték.

A nemzetközi nyomozócsoport szerint viszont MH17-es járatot megsemmisítő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik.