A miniszterelnök-helyettes Szatmárnémetiben beszélt erről hétfőn, az ünnep előestéjén tartott gálaműsor szónokaként.

Felidézte: az 1848 előtti Habsburg uralkodók is egy sor jó közigazgatási döntést hoztak, de ez nem volt elég. Az volt a kérdés, hogy a magyar intézményeknek, a magyar államrezonnak pusztán annyi-e az értelme, hogy közigazgatási szolgáltatók legyenek?

Úgy vélte, amint akkor, úgy ma is, a magyar államnak azt kell biztosítania, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és saját gyökereiből fejlődhessen.

Szerinte ugyanis ma az EU bürokráciája gondolja azt, hogy nincs szükség nemzetre, nemzeti sajátosságokra.

"Amit ők progresszív értékeknek tekintenek, azok tulajdonképpen a keresztény civilizáció zárójelbe tétele, a nemzeti szuverenitás zárójelbe tétele, a család zárójelbe tétele" - részletezte.

"Mi a magyarság intézményein keresztül akarjuk a döntéseket meghozni, ezt nem akarjuk átadni mindenféle ellenőrizhetetlen és számonkérhetetlen NGO-nak, bürokráciának" - jelentette ki.

Arra is kitért, hogy a mostani polgári demokráciában nem kell a csatamezőn elesni, az akasztófák árnyékában állni, nem kell börtönbe menni a politikai akarat és nemzeti elkötelezettség megvalósításához, amiként 1848-49-ben történt.

"A polgári demokráciának az a nagy eredménye, hogy a fejeket nem lekaszabolják, hanem megszámolják. A nemzeti szuverenitás megőrzéséhez a szavazatokat kell megszámolni" - jelentette ki.

Felidézte: 2010-ben az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy minden magyar, bárhol éljen a világban, teljes jogú állampolgár lehessen. Ezért minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben.

"A külhoni magyarság nem kvázimagyarság, ezért nem kváziállampolgárság jár neki, hanem teljes jogú állampolgárság" - fogalmazott. A gondviselés különleges kegyelmének tartotta, hogy mind 2014-ben mind 2018-ban a külhoni magyarság szavazataival lett meg a Fidesz-KDNP kétharmados többsége az Országgyűlésben.

Semjén Zsolt úgy vélte: a mostani választásokon azokkal állnak szemben, akik 2004. december 5-én a külhoni magyarságot ki akarták rekeszteni a közjogi értelemben vett nemzetből.

Úgy vélte: magyarnak születni a Kárpát-medencében küldetés az anyanyelv, a kultúra, a történelem, az életstílus, az észjárás, a nyelv megőrzésére. Azt tartotta a nemzet alapvető feladatának, hogy kimunkálja és felmutassa magyarságát.

A szatmárnémeti rendezvényen Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke köszöntőjében megemlítette: március 15-én a partiumi városban is megtartják a "kicsi békemenetüket", de lélekben ott lesznek a budapesti felvonuláson.

A rendezvény a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes ünnepi gálaműsorával folytatódott.

Galériánk