A bíróság döntése értelmében a két köztársaság elnöke, az ingus Junusz-bek Jevkurov és a csecsen Ramzan Kadirov által aláírt, a határvonal véglegesítéséről rendelkező megállapodást csakis népszavazás tudja törvényerőre emelni. A határmegállapodás ellen korábban több napon át ezrek tüntettek Magaszban, az ingus fővárosban, azt állították, hogy az abban foglalt területcsere veszteséget okoz Ingusföldnek. Jevkurov ezzel szemben azt hangoztatja a parttalanná vált, szövevényes vitában, hogy a határmódosítás nem járt területvesztéssel.

A határmódosításról rendelkező jogszabályt egyébként október elején a mindössze mintegy 400 ezer lakosú, háromezer négyzetkilométer területű észak-kaukázusi köztársaság törvényhozásának 25 jelen lévő tagja közül 17-en szavazták meg, három ellenszavazat és öt tartózkodás mellett. Később a képviselők egy része arra panaszkodott, hogy a voksolás eredményét meghamisították.

A határvonalat a Csecsen-Ingus Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaság 1991-ben történt széthullása óta nem állapították meg pontosan. 1993-ban az Oroszországból akkor kiszakadni próbáló Csecsenföld, valamint a maradni akaró Ingusföld elnöke, Dzsohar Dudajev és Ruszlan Ausev megállapodást írt alá, amelynek értelmében Ingusföld a Felső-tyereki járás, Csecsenföld pedig a Malgobeki járás egy-egy lakatlan, erdős részét engedte át a másik köztársaságnak.