Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt szenátora 2017-ben még ellenzékből terjesztette a parlament elé a most elfogadott törvényjavaslatot, amikor százezrek tüntettek korrupció-ellenes jelszavakkal a Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori kormánya, illetve a kormányt háttérből ellenőrző Liviu Dragnea pártelnök ellen. A szenátus szociáldemokrata többsége 2017-ben elutasította a törvénytervezetet, amelynek megszavazása megakadályozhatta volna, hogy a - korrupcióért akkor még csak felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélt pártelnök induljon az államelnök-választáson.

Dragneát közben egy második korrupciós ügyben 2019-ben már letöltendő szabadságvesztésre ítélték. A Dragneától elhatárolódott, két évig ellenzékbe kényszerült PSD most már a PNL-vel és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt ismét kormányon van, a Marcel Ciolacu házelnök vezette párt pedig a törvénytervezet képviselőházi vitájában már hozzájárult ahhoz, hogy jogszabályban korlátozzák a büntetett előéletűek megválaszthatóságát.

A PSD-PNL-RMDSZ nagykoalíció annyit finomított az eredeti tervezeten, hogy a jogszabályban szereplő tiltás érvényét veszti, ha a priusszal rendelkező, elnöki ambíciókat tápláló jelölt helyzetében olyan fordulat következik be - például az ítélet megsemmisítése, amnesztia, vagy kegyelem - amely megszünteti az ítélet jogkövetkezményeit.

A képviselőházi szavazáson a törvénytervezetet a "Bűnözők nélküli közéletet" jelmondatú polgári kezdeményezésnek egymillió aláírást gyűjtő ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is támogatta. Egyedül a parlament többi pártja által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tartózkodott, állítólag azért, mert a törvény "csak egyes" büntetett előéletűek államfővé választását akadályozza meg.

Romániában a jobbközép pártok alkotmánymódosító népszavazást is akartak rendezni a 2020-as választások idején a "Bűnözők nélküli közéletet" mozgalom polgári kezdeményezéséről, amely nemcsak az államfői méltóság, hanem a parlamenti és az önkormányzati választott tisztségek megpályázásától is eltiltaná a szándékos bűncselekményekért jogerősen szabadságvesztésre ítélt állampolgárokat mindaddig, amíg meg nem szűnnek az ítélet jogkövetkezményei. A parlamentben még többséggel rendelkező PSD azonban 2020 novemberében megakadályozta a népszavazás kiírását.