A levélválasztás intézményét 1957-ben vezették be az akkori Nyugat-Németországban. Első alkalommal a választók 5 százaléka élt a lehetőséggel. Az ország újraegyesítése, 1990 óta folyamatosan emelkedett ez az arány. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson 28,6 százalék volt.

Az idén még magasabbra emelkedhet, főleg a koronavírus-járvány miatt. A szövetségi választási iroda vezetője, Georg Thiel szerint akár meg is duplázódhat. Pontos előrejelzést adni az erős térségi különbségek miatt nehéz, de az biztos, hogy a növekedés jelentős lesz - mondta a szövetségi és az európai parlamenti választások lebonyolításáért felelős független szervezet vezetője az ARD országos köztelevíziónak.

Az ellenzéki Zöldek kampányfőnöke, Michael Kellner szerint 40 és 50 százalék között lehet a levélben szavazók aránya. A legnagyobb kormányzó erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kampányát vezető pártfőtitkár, Paul Ziemiak is azzal számol, hogy minden korábbinál többen szavaznak levélben.

Az ARD-nek mindketten hangsúlyozták, hogy ez a fejlemény megváltoztatja a kampány jellegét. Míg korábban az utolsó napok, a kampányhajrá volt a legfontosabb, az idei kampány legfőbb szakasza a választás napja előtt hat héttel, hétfőn kezdődik.

Ezentúl "minden nap választási nap" - mondta Paul Ziemiak. Mostantól minden nap gyűjteni kell a szavazatokat, "mint a mókus mogyorót télire" - fogalmazott Miachel Kellner.

A választói névjegyzék összeállításával az ezúttal szeptember 26-án tartandó voksolás előtti hatodik hét végére, azaz vasárnapra kellet elkészülniük a helyi önkormányzatoknak. A választók így hétfőtől már igényelhetik is a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat. Az igényt nem kell indokolni, és személyesen vagy írásban - akár e-mailben vagy faxon - lehet bejelenteni, legkésőbb a választás előtti péntek 18 óráig.

Levélben szavazni külföldről is lehet, de a választónak gondoskodnia kell arról, hogy szavazata legkésőbb urnazárásig beérkezzen.

A legutóbbi közvélemény-kutatások alapján a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége gyűjtheti össze a legtöbb szavazatot, és 22-25 százalék körüli eredménnyel végezhet az élen. Egy hónappal korábban még 30 százalék körül álltak.

A Zöldek előléphetnek második számú erővé, a baloldali irányultságú ökopárt a szavazatok 18-20 százalékára számíthat.

Az utóbbi hetekben jelentősen erősödött a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), amely akár meg is őrizheti a második legnagyobb politikai tényező szerepét. A közvélemény-kutatók szintén 20 százalék körülire mérik támogatottságát.

A kisebb pártok támogatottsága nem változott számottevően az utóbbi hetekben. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 11-12 százalékára számíthat. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10 százalékon, a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) 7 százalékon áll.