TV műsor

Módszerváltást, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést ígér a francia kormány Macron mandátumának második felére

Külföld, 2019.06.12

Módszerváltást, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést ígért szerdán Emmanuel Macron francia államfő mandátumának második felére Edouard Philippe francia miniszterelnök a nemzetgyűlésben elmondott beszédében, amelynek végén bizalmi szavazást kért a kormánya politikájáról. A képviselők jelentős többsége támogatásáról biztosította a kormányt: az 577 fős nemzetgyűlésben 363-an igennel szavaztak 163 nem ellenében. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.

Ez valamivel kevesebb, mint a kormány két évvel ezelőtti kinevezésekor, amikor is 370 támogató- és 67 ellenszavazattal, valamint 129 tartózkodással hagyta jóvá a nemzetgyűlés a kormányprogramot, de továbbra is azt jelzi, hogy Emmanuel Macronnak nem kell tartania a képviselőháztól a reformok folytatásakor.

A szavazást megelőzően a miniszterelnök csaknem egyórás beszédében "alapvető módszer- és hangnemváltást" ígért, egy "továbbra is következetes és koherens" kormánypolitika mellett a kormány gazdaságpolitikája ellen hét hónapja tüntető, sokszor erőszakos megmozdulásokat is okozó sárgamellényes mozgalom szociális és intézményi követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat és az európai parlamenti választások után.

Az EP-választásokon az államfő Köztársaságban lendületben nevű pártja 22,41 százalékos támogatottsággal második helyen végzett a 23,3 százalékot elért Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés mögött. Jóllehet a 2017-ben baloldalról érkezett államfőnek látszólag sikerült megtartania a szavazóbázisát, elemzők szerint az teljesen átalakult: az EP-választásokon az alig 8,5 százalékot elért Köztársaságiak korábbi bázisát jelentő hagyományos jobboldali szavazók támogatták elsősorban Emmanuel Macron pártját, míg az elnöki politikában csalódott baloldali szavazók a 13,47 százalékot elért Zöldekhez pártoltak át.

Ez utóbbi szavazókra tekintettel a miniszterelnök az elkövetkező 12 hónapra az energetikai átállás felgyorsítását ígérte. Az ennek érdekében a következő hetekben felálló úgynevezett állampolgári konvenció 150 tagjának legerősebb javaslatairól népszavazást tervez a kormány. A testületnek kell 2020 végéig meghatároznia az átmenet ritmusát és finanszírozási hátterét.

A kormányfő azt is bejelentette, hogy átalakítják a környezetvédelmi intézkedések felgyorsítását célzó adókedvezményi hátteret, s a rászorulók a korábbiaknál nagyobb támogatásokat fognak élvezni. Ennek azért van jelentősége, mert a sárgamellényes tüntetéseket az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó emelésének bejelentése váltotta ki. Az energiapazarlás elleni törvényt szeptemberben terjeszti a kormány a nemzetgyűlés elé, s Edouard Philippe jelezte, hogy az energiafogyasztás csökkentését célzó lakásfelújítási programokat is hatékonyabbá teszi a kormány.

A szociális kérdéseket illetően a miniszterelnök megerősítette, hogy átalakítják a munkanélküliek segélyezési rendszerét, a 37 nyugdíjrendszert egységesítik, a nyugdíjkorhatár 62 év marad, de különböző intézkedésekkel fogják a franciákat ösztönözni arra, hogy tovább dolgozzanak.

Az államfő által a középosztálynak áprilisban megígért személyi jövedelemadó-csökkentés 2020-ban lép életbe. A franciák legnagyobb részért, mintegy 12 millió háztartást érintő legalacsonyabb adósáv a miniszterelnök tájékoztatása szerint a jelenlegi 14-ről 11 százalékra csökken, s ezt átlagosan harminc százalékkal, mintegy 350 euróval csökkenti az ebben a sávba tartozók évi adóját.

A magasabb sávba tartozók átlagosan évi 180 euróval kevesebb adót fizetnek majd.

A kormányfő szerint az ötéves elnöki mandátum alatt "történelmi" méretű, mintegy 27 milliárd eurós adócsökkentést könyvelhetnek el a francia háztartások.

Az Emmanuel Macron által már bejelentett éves parlamenti vitát a bevándorlásról idén először szeptemberben rendezi meg a végrehajtó hatalom.

"Nem tudnak felidegesíteni" - fogalmazott a miniszterelnök az ellenzék soraiból érkező beszólásokra, amikor azt kérte a teljes politikai elittől, hogy hagyjon fel "az arroganciával és az agresszív viselkedéssel".

Az 1958 óta működő ötödik köztársaság nyolcadik miniszterelnökének nem kellett a megbuktatástól vagy a lemondástól tartania, miután a kormánypárt, a Köztársaság lendületben abszolút többséggel rendelkezik az 577 fős nemzetgyűlésben. A szavazás legfontosabb kérdése az volt, hogy a nem a kormánypárthoz, hanem a jobbközép Köztársaságiaktól érkezett miniszterelnök mennyire őrizte meg az elmúlt hónapok válságai után a képviselők bizalmát.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!