Mint elmondta, a platformot Ficsor Ádám, az agrártárca korábbi szakállamtitkára hozta létre. Alapvető célja, hogy kapcsolatot, információs csatornát teremtsen az uniós alapok felhasználását illetően döntéshozatali helyzetben levő EU-intézmények, valamint azon nemzeti irányító hatóságok között, amelyeknek az egyik feladata, hogy felkarolják a vidéki "startup" vállalkozásokat.

A "vidéki" jelleg mint kritérium megfogalmazása - hangsúlyozta Molnár Csaba - nem feltétlenül a mezőgazdasági profilú vállalkozásokra szűkíti le a platform megcélzott kezdeményezettjeinek körét. Szó lehet természetesen agrár "startup"-okról is, de a lényeget az a természetes tapasztalat jelenti, hogy az innováció sokkal könnyebben és gyakrabban jelentkezik nagyvárosi légkörben, információs és tudásalapú központok környékén, mint vidéki környezetben. Ezt a helyzeti hátrányt szeretné leküzdeni a platform, amely most alakítja ki saját infrastruktúráját.

A keddi brüsszeli tanácskozáson EP-képviselők, az Európai Bizottság különböző főigazgatóságainak vezető tisztségviselői, valamint a témakör különböző országokban - így Olaszországban, Finnországban, Nagy-Britanniában, Romániában és Horvátországban - működő kormányzati, illetve üzleti reprezentánsai vettek részt.

Molnár Csaba tájékoztatásában kitért arra, hogy a DK-nak az idei EP-választásokra kidolgozott választási programjának egyik pontja kimondja: a párt EP-képviselői tevékenykedni kívánnak annak érdekében, hogy uniós szinten gondoskodjanak a leginkább elmaradott, legsúlyosabb válsághelyzetben levő régiók fejlesztéséről. Ez az elkötelezettség is indokolta, hogy a DK vállalta a platform-konferencia megszervezését.