Moszkva a válság alkotmányos megoldására szólítja fel a bolíviai politikai erőket

Külföld, 2019.11.11

Az Evo Morales elnök lemondása nyomán kialakult bolíviai válság alkotmányos megoldására szólította fel a dél-amerikai ország politikai erőit hétfőn az orosz külügyminisztérium.

Nyilatkozatában a moszkvai külügyi tárca aggodalmát fejezte ki, amiért a helyzet drámai fordulatot vett Bolíviában, "ahol az ellenzék által elindított erőszakhullám megakadályozta Evo Morales elnöki mandátumának befejezését". A dokumentum szerzői szerint az események "egy megrendezett államcsíny mintájára" alakultak.

A minisztérium józanságra és felelősségre intette a bolíviai politikai erőket, valamint arra, hogy keressék az alkotmányos kiutat a válságból a békesség, a nyugalom, az állami intézmények irányíthatóságának helyreállítása, az állampolgárok jogainak biztosítása, valamint az ország társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy sem Morales, sem a bolíviai vezetés más tagjai nem fordultak menedékért Oroszországhoz. Kijelentette, hogy a La Paz-i fordulat nem befolyásolja Vlagyimir Putyin elnök részvételét a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) szerdán Brazíliavárosban kezdődő csúcskonferenciáján.

Putyin egyébként a tervek szerint a hét második felében Brazília mellett a Bolíviával szintén határos Chilébe is ellátogat.

A külügyminisztériumhoz hasonlóan hétfőn a Kreml szóvivője is nyugalomra szólított fel és kifejezte reményét, hogy a bolíviai válságot törvényes eszközökkel és külső beavatkozás nélkül sikerül majd megoldani.

A több hete tartó zavargások nyomán Morales vasárnap este bejelentette lemondását, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította őt fel. Leköszönését megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksolások körülményeit vizsgálva, s az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is.

Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales negyedszer is indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.

Morales lemondásra kényszerítését több baloldali vezetésű latin-amerikai ország is puccsnak minősítette. Mexikó vezetése menedéket ajánlott fel a volt elnöknek.

Az amerikai kormány vasárnap támogatásáról biztosította az új választások kiírását.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!