Zaharova az ukrajnai vallási ügyekbe való beavatkozással vádolta meg Samuel Brownbacket, az Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadságért felelős utazó nagykövetét. Mint mondta, a diplomata "a hívők milliói számára idegen autokefália (egyházi önállóság) beplántálásával" bátorítja Porosenkónak és a konstantinápolyi patriarkátusnak az ukrajnai ortodox egyház megbontását célzó lépéseit.

Az orosz szóvivő szerint Brownback és az amerikai diplomácia "Oroszország és Ukrajna népének lelki megosztására" törekszik, arra hogy immár vallási alapon is egymás ellen fordítsa az oroszokat és az ukránokat. Úgy vélekedett, hogy azokat, akik ennek ellenállnak, vagy az az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fogja kihallgatni és leültetni, vagy amerikai szankciók fogják sújtani".

A nyilatkozat előzménye, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter mások mellett Oroszországot is a vallásszabadságot megsértő országok közé sorolta be, egy 1998-ban elfogadott amerikai törvény alapján. Brownback a döntést kommentálva nem zárta ki, hogy annak alapján Washington újabb szankciókat vezessen be Moszkva ellen.

Kijevben a tervek szerint szombaton tartják meg az úgynevezett "egyesítő szinódust", amelynek célja a Moszkvától független, új ortodox egyház megalapítása Ukrajnában. Az ukrán vezetés az ország "egységes" egyházának megteremtését áprilisban kezdeményezte, amikor Petro Porosenko ukrán elnök I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához fordult azzal a kéréssel, hogy bocsásson ki bullát az ukrán egyház autokefáliájáról.

A szinóduson nem vesz részt a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyház, amely a legtöbb templommal, gyülekezettel és - Oroszországban idézett források szerint - a legtöbb hívővel rendelkezik.

Csütörtöki sajtóértekezletén egyébként Zaharova azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy a közeli napokban katonai provokációra készül a Donyec-medencei demarkációs vonalnál. Mint mondta, ennek célja azt előkészíteni, hogy az ukrán hadsereg Mariupol térségében gyors offenzívát hajtson végre, és - elfoglalva az Azovi-tenger mellékének a szakadár erők által ellenőrzött részét - kijusson az orosz határra.

A szóvivő szerint Porosenko elnök a konfliktus kiélezésével saját újraválasztásának esélyét próbálja növelni. Ukrajnában november 26-án hadiállapotot vezettek be, amelyet Kijev az egy nappal korábban a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán incidenssel indokolt.

Kijev az incidenssel kapcsolatban a hajózás szabadságára vonatkozó nemzetközi és kétoldalú egyezmények megsértésével vádolta meg az orosz felet, Moszkva pedig határsértéssel az orosz parti őrség által lefoglalt három ukrán katonai vízi jármű személyzetét. A hajókon elfogott 24 tengerész és kémelhárító ellen vádat emeltek az orosz államhatár csoportosan, előzetes összeesküvés alapján vagy szervezett csoportban, erő alkalmazása vagy erővel való fenyegetés mellett történt tiltott átlépése címén.

Zaharova kilátásba helyezte, hogy a kercsi incidens miatt Oroszországgal szemben egyoldalúan szankciókat bevezető Litvánia ellen Moszkva válaszintézkedéseket fog hozni.