A kilépési eljárás Oroszországon belüli elindítását a tárca azzal indokolta, hogy nem tapasztalt előrelépést a szerződés működésének útjában álló akadályok elhárításában. A külügyminisztérium közölte, hogy a belső ügyintézési folyamat befejezéséről értesíteni fogja a szerződés két letéteményes államát, Magyarországot és Kanadát.

Az Egyesült Államok november 22-én jelentette be, hogy nem részese többé a Nyitott Égbolt szerződésnek. Az orosz diplomáciai tárca szerint az amerikai kilépés komoly kárt okozott, mert felborította a részes államok érdekegyensúlyát, és aláásta a megállapodás bizalom- és biztonságerősítő szerepét.

Moszkva nehezményezte, hogy Washington szövetségesei nem támogatták Moszkva javaslatait a szerződés életben tartására. Oroszország arra kérte a Nyitott Égbolt szerződésben maradó államokat, hogy az Egyesült Államok kilépése után is biztosítsák egész területük, így az amerikai objektumok feletti átrepülést, és az orosz területekről készült légi felvételeket ne adják át a Pentagonnak.

Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett megállapodásnak 34 európai és észak-amerikai részes állama volt. Rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése. A partnerek a szerződést a műholdas felderítő eszközök tökéletesedése ellenére is hasznosnak tartották.

Az amerikai kormányzat tavaly május 21-én jelentette be az egyezményből való kilépésre vonatkozó szándékát, és fél évre rá kilépett. Washington és Moszkva a szerződés megsértésével vádolta egymást.