Moszkvai amerikai nagykövet: Trump jó ötletnek tartja az állandó BT-tagok csúcstalálkozóját
Külföld, 2020.05.06
Jónak nevezte a Biztonsági Tanács öt állandó tagja csúcstalálkozójának ötletét Donald Trump amerikai elnök az orosz hivatali partneréhez, Vlagyimir Putyinhoz nemrég intézett levelében - közölte John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete az Interfax orosz hírügynökségnek szerdán adott interjújában.
"Nemrégiben Putyin elnöknek Trump elnöktől érkezett üzenetet adtunk át, amelyben utóbbi jó ötletnek nevezte a +nukleáris ötök+ (Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) csúcstalálkozójának megrendezését" - mondta Sullivan.
A nagykövet tudomása szerint jelenleg a csúcs tartalmi és szervezési kérdéseiben folyik egyeztetés. Úgy vélekedett, hogy a "nukleáris ötök" együttműködése fontos a nemzetközi biztonság legnagyobb problémáinak megoldásában. Rámutatott ezzel kapcsolatban Oroszország felelősségére, egyebek között Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének támogatása miatt.
A találkozóra egyébként az év folyamán korábban Putyin tett javaslatot.
Sullivan kifejezte reményét, hogy Washington és Moszkva hamarosan párbeszédbe kezd a nukleáris hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 egyezmény és a fegyverzetellenőrzés kérdéseiről. Nem zárta ki Nagy-Britannia és Franciaország csatlakozását a stratégiai fegyverekről szóló egyeztetéshez.
Arra a kérdésre, hogy Washington kész-e tárgyalni a hiperszonikus fegyverekről, a misszióvezető azt felelte, hogy az Egyesült Államok szeretne megvitatni a fegyverzetkorlátozásra vonatkozó minden kérdést, nemcsak a START-3 ügyét. Úgy vélekedett, hogy Marshall Billingslea-nek a fegyverzetkorlátozási elnöki megbízotti posztra történt jelölésével tovább erősödött a párbeszédben való amerikai érdekeltség (Billingslea-t az amerikai szenátusnak kell megerősítenie tisztségében).
A nagykövet a két ország üzleti vezetői közötti párbeszéd alapfetételeként nevezte meg, hogy megoldódjon Michael Calvey, az orosz piacon negyedszázada aktív Baring Vostok Capital Partners befektetési csoport amerikai alapítójának ügye. Emlékeztetett rá, hogy Calveyt több mint egy éve helyezték házi őrizetbe "egy üzleti vita kriminalizálása" miatt. Arra figyelmeztetett, hogy az ilyen ügyek súlyosan károsítják az oroszországi üzleti és befektetési légkört.
A moszkvai városi bíróság csütörtökön fogja megtárgyalni az orosz ügyészségnek az amerikai üzletember fogva tartása meghosszabbítására vonatkozó kérelmét.
Az orosz hatóságok szerint Calvey és négy társa 2,5 milliárd rubelt (mintegy 11 milliárd forintot) sikkasztott el a Vosztocsnij Ekszpressz banktól. Az ügyészség azt állította, hogy a Baring Vostok 2017 februárjában a banknak túlárazottan adta el a Pervoje Kollektorszkoje Bjuro (PKP) nevű cég papírjait, holott tudomása volt a cég 2,5 milliárd rubeles tartozásáról. A Baring Vostoknak mindkét cégben részesedése volt.
A Baring Vostok 1994 óta több mint 2,4 milliárd dollárt (684 milliárd forintnak megfelelő összeg) fektetett be mintegy 70 pénzügyi, olaj- és gázipari, valamint telekommunikációs és médiavállalkozásba Oroszország és a Független Államok Közösségének (FÁK) többi tagállama területén. A cég beruházási projektjei közé tartoznak egyebek között az olyan emblematikus orosz cégek, mint az SZTSZ Media, a Yandex, az Avito és az Ozon.
A nagykövet tudomása szerint jelenleg a csúcs tartalmi és szervezési kérdéseiben folyik egyeztetés. Úgy vélekedett, hogy a "nukleáris ötök" együttműködése fontos a nemzetközi biztonság legnagyobb problémáinak megoldásában. Rámutatott ezzel kapcsolatban Oroszország felelősségére, egyebek között Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének támogatása miatt.
A találkozóra egyébként az év folyamán korábban Putyin tett javaslatot.
Sullivan kifejezte reményét, hogy Washington és Moszkva hamarosan párbeszédbe kezd a nukleáris hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 egyezmény és a fegyverzetellenőrzés kérdéseiről. Nem zárta ki Nagy-Britannia és Franciaország csatlakozását a stratégiai fegyverekről szóló egyeztetéshez.
Arra a kérdésre, hogy Washington kész-e tárgyalni a hiperszonikus fegyverekről, a misszióvezető azt felelte, hogy az Egyesült Államok szeretne megvitatni a fegyverzetkorlátozásra vonatkozó minden kérdést, nemcsak a START-3 ügyét. Úgy vélekedett, hogy Marshall Billingslea-nek a fegyverzetkorlátozási elnöki megbízotti posztra történt jelölésével tovább erősödött a párbeszédben való amerikai érdekeltség (Billingslea-t az amerikai szenátusnak kell megerősítenie tisztségében).
A nagykövet a két ország üzleti vezetői közötti párbeszéd alapfetételeként nevezte meg, hogy megoldódjon Michael Calvey, az orosz piacon negyedszázada aktív Baring Vostok Capital Partners befektetési csoport amerikai alapítójának ügye. Emlékeztetett rá, hogy Calveyt több mint egy éve helyezték házi őrizetbe "egy üzleti vita kriminalizálása" miatt. Arra figyelmeztetett, hogy az ilyen ügyek súlyosan károsítják az oroszországi üzleti és befektetési légkört.
A moszkvai városi bíróság csütörtökön fogja megtárgyalni az orosz ügyészségnek az amerikai üzletember fogva tartása meghosszabbítására vonatkozó kérelmét.
Az orosz hatóságok szerint Calvey és négy társa 2,5 milliárd rubelt (mintegy 11 milliárd forintot) sikkasztott el a Vosztocsnij Ekszpressz banktól. Az ügyészség azt állította, hogy a Baring Vostok 2017 februárjában a banknak túlárazottan adta el a Pervoje Kollektorszkoje Bjuro (PKP) nevű cég papírjait, holott tudomása volt a cég 2,5 milliárd rubeles tartozásáról. A Baring Vostoknak mindkét cégben részesedése volt.
A Baring Vostok 1994 óta több mint 2,4 milliárd dollárt (684 milliárd forintnak megfelelő összeg) fektetett be mintegy 70 pénzügyi, olaj- és gázipari, valamint telekommunikációs és médiavállalkozásba Oroszország és a Független Államok Közösségének (FÁK) többi tagállama területén. A cég beruházási projektjei közé tartoznak egyebek között az olyan emblematikus orosz cégek, mint az SZTSZ Media, a Yandex, az Avito és az Ozon.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!