A Vesti.mk macedón hírportál beszámolója szerint Hrisztijan Mickoszki, a jobboldali VMRO-DPMNE elnöke közleményében azt üzente: "Mindenki olyan döntést hoz, amit a családja és az országa számára a legjobbnak ítél. Macedónia a mindenünk. Nem a pártok fognak dönteni. A nép fog dönteni erről a nemzeti kérdésről, és mi mind ennek vetjük alá magunkat".

Hrisztijan Mickoszki megismételte pártja álláspontját, miszerint ellenzik a Görögországgal megkötött júniusi egyezményt, amelynek értelmében Macedónia nevét Észak-Macedóniára változtatják. A VMRO-DPMNE szerint elfogadhatatlan, hogy emiatt meg kell változtatni az alkotmányt, valamint a nemzeti és személyes identitást, de a személyi okmányokat is.

Szerinte Macedónia most nagyon nehéz és törékeny helyzetben került a baloldali kormány miatt. Zoran Zaev kormányát kamaszokhoz hasonlította, akik egy nagyon drága repülőgépet igyekeznek irányítani.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

Az ország viszont csak azt követően válhat az Európai Unió és a NATO tagjává, hogy minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis a nem ügydöntő népszavazást követően az alkotmányt is az új névnek megfelelően kell módosítani, és a görög parlamentnek is ratifikálnia kell a júniusban megkötött görög-macedón egyezményt.