A parlament tavaly decemberben módosította az EP-választások megszervezéséről szóló törvényt, amelybe a szociálliberális kormánytöbbség egy olyan rendelkezést is belefoglalt, amely tiltaná bármilyen más választás vagy népszavazás rászervezését az EP-választásokra. Az államfő - alkotmányos hatásköre korlátozására hivatkozva - óvást emelt az alkotmánybíróságon, a testület pedig neki adott igazat.

A román ellenzéki sajtó tudni véli, hogy Iohannis május 26-ára akarja kiírni a korrupcióellenes harc folytatása ügyében két éve bejelentett, de azóta halogatott népszavazást.

Az államfő 2017 februárjában kezdeményezett referendumot a korrupcióellenes harc folytatásáról és a köztisztviselők feddhetetlenségi követelményéről, amikor több napon keresztül százezrek tüntettek országszerte a szociálliberális kormány ellen, amiért az sürgősségi rendelettel enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán. A rendeletet a tüntetők a korrupt politikusoknak szánt mentőövként értékelték.

A közfelháborodás nyomására az akkor tisztségben lévő Grindeanu-kormány néhány napon belül visszavonta a rendeletet, ezért Iohannis is meggondolta magát, hogy a népszavazást - amelyhez akkor megszerezte a parlament egyébként csak konzultatív jellegű hozzájárulását - a kormányoldallal folytatott politikai csatározása egy kiélezettebb pillanatában "vethesse be".

Iohannis nem erősítette meg, hogy az EP-választások napjára akarja kiírni a népszavazást, de a - kormányzó szociáldemokratákat korrupcióellenes jelszavakkal támadó - Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ezt sürgeti. Iohannist semmi sem kötelezi, hogy kiírja a korábban bejelentett referendumot, mint ahogy az is lehetséges, hogy nem májusra, hanem az év végi elnökválasztásra tartogatja ezt a lehetőséget.

Iohannis eddig semmilyen témában nem írt ki népszavazást, hivatali elődje, Traian Basescu azonban ezt kétszer is megtette.

2007 november 25-én - az első romániai EP választások napján - népszavazást is tartottak az egyéni választókörzetekre való áttérésről, amely azonban az alig 25 százalékos részvétel miatt érvénytelennek bizonyult.

2009 október 29-én az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan a legtöbb 300 tagú egykamarás parlamentre való áttérésről rendeztek véleménynyilvánító népszavazást. Bár a referendum érvényesnek és eredményesnek is bizonyult, az azon kifejezett - alkotmánymódosítást is igénylő - választói akaratnak nem szerzett érvényt a parlament.