A beszámoló szerint tavaly hét horvát állampolgárról derült ki, hogy az Iszlám Állam iraki és szíriai területén tartózkodott. Öt nőről és két férfiról van szó, utóbbiak a terrorista szervezet soraiban is harcoltak, és nem hivatalos források szerint mindketten meg is haltak. A nők közül többen jelenleg a kurd-arab fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) felügyelte szíriai menekülttáborokban vannak. Pontos hollétük és sorsuk még bizonytalan a beszámoló szerint, amely hozzáteszi, hogy a fent említettek nem Horvátországban radikalizálódtak.

A SOA 2018-as tevékenységéről szóló jelentés kifejti: Horvátországban a terrorizmus veszélye csekély, de a fenyegetettség fennáll. A veszélyt az ügynökség a visszatérőkben látja, azokban, akik hazatértek a harcterekről, katonai kiképzést kaptak, radikalizálódtak és tele vannak a háború traumatizáló élményével. A volt iszlám harcosok továbbra is kapcsolatban állnak a terrorista sejtekkel, és végrehajtói vagy segítői lehetnek egy terrortámadásnak.

A horvát hírszerző ügynökség figyelmeztetett, hogy a régióban tovább emelkedett azoknak a száma, akik csatlakoztak az iraki és a szíriai harcokhoz. A legtöbben Boszniából, Koszovóból, Szerbiából (főleg a Szandzsák vidékről) és Macedóniából léptek be a dzsihadistákhoz, összesen ezren. Közülük többen meghaltak, de vannak olyanok is, akik hazajöttek. Bár az említett országokban börtönnel büntetik a visszatérő harcosokat, ezek a büntetések minimálisak, legfeljebb egytől három évig terjedő szabadságvesztést szabnak ki rájuk. Az elítéltek közül sokan már szabadultak vagy hamarosan szabadulnak.

A tanulmány megemlítette, hogy a médiában és a nyilvános információs térben időről időre hamis és torz hírek jelennek meg, amelyben Horvátországot, az Európai Uniót (EU) és a NATO-t negatív színben tüntetik fel. Ezeknek a híreknek az a céljuk, hogy megingassa a horvát állami intézmények stabilitását és a regionális környezetet, úgy mutassa be Horvátországot mint hiteltelen tagját az EU-nak és a NATO-nak - közölték.

A jelentés hangsúlyozza, hogy ezek a próbálkozások főleg az ország délkeleti szomszédságából jönnek. Egyrészről nő a globális szereplők befolyása, akik szeretnék teljesen ellehetetleníteni vagy lelassítani a Horvátországgal szomszédos országok euroatlanti integrációját - itt példaként a montenegrói puccsot említik -, másrészt állandó veszélyt jelentenek az anyaországukba visszatérő szélsőséges iszlamista harcosok - írták.