Az első szakaszban, szeptember 16. és 26. között online formában az interneten található kérdőívet tölthetik ki a lakosok, míg a második szakaszban, szeptember 27-től október 17-ig mindazok, akik nem használták ki az internetes lehetőséget, papíralapú kérdőívet kapnak kitöltésre. Az összeírást népszámláló biztosok végzik.

Lidija Brkovic, a DZS igazgatója arra kérte az állampolgárokat: használják ki az önálló kitöltés lehetőségét, és ezzel járuljanak hozzá az első horvát digitális összeírás sikerességéhez. "Teremtsünk közösen képet Horvátországról" - hangsúlyozta csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Több nemzetiségi szervezet is kampányt indított, hogy a hozzájuk tartozó kisebbségek minél nagyobb számban és nyíltan vállalják nemzetiségüket.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, a horvátországi magyarság parlementi képviselője az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az ernyőszervezet három szakaszban indított kampányt.

Az első szakaszban arra buzdított, hogy minél több magyar nemzetiségű, magyarul beszélő horvát állampolgár jelentkezzen biztosnak. Nem hivatalos értesülések szerint a nagy számban magyar lakta területeken, járásokban az összeírók fele magyar nemzetiségű lesz - mondta.

A második fázisban arra szólítottak fel a Magyarnak lenni jó elnevezésű kampányban, hogy minél többen vállalják nemzetiségüket és anyanyelvüket. Ez mindkettő lezárult - jelezte Jankovics.

A harmadik szakaszban a népszámlálás tisztaságára szeretnének összpontosítani. Állandó telefonos ügyeletet biztosítanak azok számára, akik azt tapasztalják, hogy népszámláló biztosok nem az elmondottak alapján rögzítik az adatokat - magyarázta.

A képviselő bizodalmát fejezte ki, hogy a horvátországi magyarság megfelelő öntudattal rendelkezik. "Kevesebben leszünk, mint voltunk, de reményeink szerint a többségében magyar lakta településeken nőni fog a magyarok aránya, mert a többségi nemzetre jellemzőbb az elvándorlás" - fogalmazott Jankovics.

Horvátországban a 2011-es népszámláláson 14 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek.

A statisztikai felvétel időpontjában Horvátországnak 4 284 889 lakosa volt. Ebből 90,42 százalék horvát nemzetiségű, a kisebbségek közül pedig egyedül a szerbek aránya haladta meg az egy százalékot, pontosan 4,36 százalék. Magyar nemzetiségűnek 14 048-an vallották magukat, vagyis az összlakosság 0,33 százaléka.

Megyék szerinti lebontásban a legtöbben Eszék-Baranya megyében vallották magukat magyarnak, 8249-en, ami a megye lakosságának 2,7 százaléka. Vukovár-Szerém megyében 1696 volt a magyarok száma (0,94 százalék).

A magyart összesen 10 231 fő jelölte meg anyanyelveként az országban. A vallást tekintve a magyarok közül a legtöbben római katolikusok (9396 fő), illetve protestánsok (3344).

Bár a statisztikai hivatal közleményében arra figyelmeztetett, hogy a 2011-es adatok az összlakosság definíciójának változása miatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival, az új adatok mellett ismertette az egy nemzetiségek szerinti áttekintést is honlapján, az 1971 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan.

E szerint 1971-ben Horvátország lakosságának 0,8 százaléka (35 488 fő), 1981-ben 0,55 százaléka (25 439), 1991-ben 0,47 százaléka (22 355), 2001-ben pedig 0,37 százaléka (16 595) vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

Az idei cenzus első eredményei várhatóan 2021/2022 fordulóján lesznek majd hozzáférhetőek. Előreláthatóan - az elvándorlás és más demográfiai okok miatt (évről évre kevesebb gyerek születik) - az új népszámlálás adatai szerint már 4 millió fő alá esik az ország lélekszáma.