TV műsor

Novemberben rendezik Romániában az elnökválasztást

Külföld, 2019.07.09

November 10-én tartják az elnökválasztást Romániában, ha pedig akkor egyetlen jelölt sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, november 24-én második fordulót is rendeznek a két legjobban szereplő jelölt részvételével.

Az erről szóló határozatot keddi ülésén fogadta el a bukaresti kormány.

Az alkotmány csak az elnöki mandátum ötéves időtartamáról és kezdetének időpontjáról rendelkezik, az elnökválasztás időzítéséről nem. A novemberben megválasztandó román államfő december 21-én lép hivatalba, ekkor jár le ugyanis a tisztségben lévő elnök ötéves mandátuma.

A november 10-i dátumot az állandó választási hatóság javaslata alapján, a belügyminisztérium kezdeményezésére tűzte ki a román kormány.

Klaus Iohannis államfő felszólításának eleget téve múlt heti rendkívüli ülésszakán a román parlament a külföldi voksolást megkönnyítő törvényt szavazott meg. A külföldi választókörökben ezentúl nemcsak a voksolásra a belföldiek számára kijelölt vasárnapi napon, hanem az azt megelőző pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők. A kihirdetésre váró jogszabály - előzetes regisztrációhoz kötve - az elnökválasztásra is kiterjeszti a levélben történő voksolást, amelyet 2016-ban a parlamenti választások alkalmával vezettek be.

Klaus Iohannist az utolsó elnökválasztás második fordulójában, 2014. november 16-án választották államfővé a voksok 54 százalékával, szociáldemokrata ellenfelével, az akkor miniszterelnöki tisztségben lévő Victor Pontával szemben.

Iohannis már bejelentette, hogy második mandátumra is pályázik az idei elnökválasztáson. A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt augusztus 3-án tartandó kongresszusán dönt arról, kit indít az elnökválasztáson.

Romániában az elnökválasztásnak legalább akkora jelentőséget tulajdonítanak, mint a parlament megválasztásának. A közvetlenül megválasztott államfőnek ugyanis nemcsak jelképes szerepe van, hanem tényleges hatalommal bír számos fontos tisztségviselő - köztük a miniszterelnök, a titkosszolgálati vezetők, a vezérkari főnök vagy ügyészségi vezetők - kinevezésénél.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!