A szakértői kormány a második osztrák köztársaság megalakulása óta az egyik legkisebb kabinetje Ausztriának, 12 tagja lesz. Brigitte Bierlein, aki a szeptemberi előrehozott választásokig tölti be a kancellári tisztséget, fontos szerepet szán a nőknek, hat tárcának női vezetője lesz. Az alkancellár és igazságügyi miniszter Clemens Jabloner lesz, aki több mint két évtizeden át a közigazgatási bíróság elnöke volt. A kül- és Európa-ügyi miniszteri tisztséget Alexander Schallenberg tölti be, aki jelenleg a kancellárián az Európa-szekciót vezeti, és szoros munkakapcsolatban állt Sebastian Kurz volt kancellárral. Az oktatási tárcát Iris Rausalka kapja, aki korábban osztályvezetőként tevékenykedett, a gazdasági miniszter pedig az eddig szintén osztályvezetői beosztásban lévő Elisabeth Udolf-Strobl lesz. A szociálisügyi miniszter szintén nő, Brigitte Zarfl lesz. Közlekedési miniszterré Andreas Reichhardtot nevezik ki, aki a közszolgálati és sportminiszteri teendőket is ellátja. A védelmi tárcát Thomas Starlinger vezérőrnagy fogja vezetni, aki 2017 óta az államfő főhadsegédje volt. Pénzügyminiszterré Eduard Müllert nevezik ki. A belügyminiszteri széket Wolfgang Peschorn kapja, aki eddig a "köztársaság ügyvédje", az úgynevezett pénzügyi ügyészség (Finanzprokuratur) elnöke volt. Alexander Van der Bellen osztrák államfő elfogadta a Brigitte Bierlein által javasolt személyeket, és konzultációkat kezdett a leendő tárcavezetőkkel. Ausztriában a kormányválság május 17-én robbant ki, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért.

Strache lemondása után Sebastian Kurz akkori kancellár, a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a belügyminiszter, Herbert Kickl (FPÖ) menesztését javasolta. Kickl menesztése után válaszképpen az összes szabadságparti belügyminiszter lemondott. Kurz szakértőket bízott meg a megüresedett tárcák feladatköreinek ellátására, így részleges ügyvezetői kormány alakult Ausztriában. Nem sokkal később a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz és kormánya ellen, melynek megszavazása után az osztrák államfő Brigitte Bierleint, az alkotmánybíróság elnökét bízta meg kormányalakítással.