Nyugati országokat tett felelőssé a hongkongi tüntetéshullámért Kína vezető diplomatája

Külföld, 2019.08.02

Az Egyesült Államok és más nyugati országok gerjesztik az indulatokat Hongkongban - jelentette ki Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság igazgatója. A vádat megerősítette pénteken Hua Csun-jing, a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Jang csütörtökön a Hszinhua kínai állami hírügynökségnek nyilatkozott a Hongkongban hónapok óta tartó tüntetéssorozatról, amelyet eredetileg a mostanra felfüggesztett, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki.

A kínai diplomata úgy vélekedett: a nyugati országok beavatkozására utal, hogy magas rangú tisztségviselőik találkoztak a megmozdulások "Peking-ellenes és Hongkongban káoszt okozó" vezetőivel, elismerésüket fejezték ki a radikálisok illegális tetteivel kapcsolatban, mindent elkövetve azért, hogy aláássák Hongkong stabil fejlődését és békéjét.

Jang hozzátette: Kína határozottan felszólítja az Egyesült Államokat és az érintett nyugati országokat, hogy ne avatkozzanak bele Hongkong belügyeibe.

A kínai külügyi szóvivő újságírói kérdésre pénteken elismételte korábbi nyilatkozatát arról, hogy a kínai fél milyen konkrét eseteket tart beavatkozásnak amerikai részről. Hua Csun-jing egyebek mellett említette az Egyesült Államok korábbi hongkongi főkonzuljának idén februárban és márciusban tett kritikus kijelentéseit a kiadatási törvény módosításával, illetve az "Egy Kína" elvvel kapcsolatban, továbbá felsorolta, hogy hányszor találkoztak amerikai vezetők - mások között Mike Pence alelnök és Mike Pompeo külügyminiszter - hongkongi ellenzéki vezetőkkel, és vitatták meg velük a kiadatási törvény módosításának ügyét is.

Az Egyesült Államok beavatkozásával kapcsolatban Peking és a hongkongi kormányzat már többször tett vádló nyilatkozatot, a kínai külügyi szóvivő pedig pénteken újból azt mondta: Washington magyarázattal tartozik Kínának és az egész világnak a hongkongi eseményekben játszott szerepét illetően.

Az Egyesült Államok pekingi nagykövetsége pénteken nyilatkozatott adott ki, amelyben azt írják: kategorikusan visszautasítják a vádat, miszerint külföldi erők állnának a tüntetések hátterében. Nem hihető azt gondolni - írják -, hogy emberek milliói manipuláció hatására állnak ki egy szabad és nyitott társadalomért.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön újságírói kérdésre válaszolva szintén úgy foglalt állást, hogy az Egyesült Államok nem kíván beavatkozni a csupán "Kínára és Hongkongra tartozó" ügybe, és a megmozdulásokat a kínai kormányzat szóhasználatával egybehangzóan "zavargásoknak" nevezte.

A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet - amelyet Carrie Lam hongkongi kormányzó a tüntetések hatására július 9-én "halottnak" nyilvánított, de továbbra sem vont vissza -, lehetővé tette volna, hogy az egyébként különleges közigazgatási státust élvező Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a lehetőséggel, és politikai menekültek ellen használná fel.

A Hongkongban rendszeressé vált tömegtüntetések során, amelyek több alkalommal milliós tömegeket vonzottak, egyre több esetben fordultak elő erőszakos események. A rendőrök és a demonstrálók közti összecsapások mellett a július 21-én tartott tiltakozás késő esti óráiban csaknem száz fehér inges férfi - közülük néhányan bűnszervezetek tagjai - támadt a tüntetőkre és az utasokra, 45 embert megsebesítve. A kínai sajtó a hongkongi tüntetések bemutatásakor leginkább az erőszakot hangsúlyozza, és azzal riogat, hogy a kaotikus helyzet orvoslása nélkül Hongkong elveszítheti a világ pénzügyi és gazdasági szféráiban betöltött kulcsszerepét, éppen ezért a pekingi álláspont szerint a rend mielőbbi helyreállítása a legfontosabb teendő.

Azzal kapcsolatban, hogy a kínai hadsereg hongkongi helyőrsége bevethető lenne-e a tüntetések megfékezésére, az utóbbi időben történtek utalások kínai részről, ám a külügyi szóvivő alaptalan szóbeszédnek nevezte a helyőrség bevetési tervével kapcsolatos értesülést, és úgy fogalmazott: az efféle szóbeszéd célja a félelemkeltés.

Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "Egy Kína" elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. Az elmúlt években azonban sok hongkongi aggodalommal figyeli, ahogy Peking egyre inkább növeli befolyását a városban, egyúttal csorbítja az ott lakók szabadságát.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!