Orbán Balázs: a Nyugat azért feszült, mert nincsen felívelő szakaszában

Külföld, 2021.07.27

A nyugati civilizációt körüllengő feszültség oka az, hogy nem felívelő, hanem stagnáló, esetleg lefelé tartó korszakukat élik ezek a társadalmak - hangoztatta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke egy keddi budapesti könyvbemutatón.

Andreas Rödder Konzervatív 21.0 - A polgári Németország programja című, az MCC Press gondozásában megjelent művét méltatva az államtitkár arról beszélt: minden mértékadó véleményformáló egyetért abban, hogy ezek a társadalmak rosszabbul, de biztosan nem jobban teljesítenek, mint korábban.

Hozzátette: ez polarizációhoz vezet, hiszen ha az ember azt látja, hogy rossz irányba mennek az ügyek, akkor egyre elkeseredettebben próbál megfelelő választ adni a helyzetre.

Orbán Balázs megjegyezte: épp ezen a ponton válik külön a két politikai tábor javaslata, hiszen a baloldaliak és a liberálisok a kultúránkat sikeressé tévő alapelveket, megközelítéseket idejétmúltnak látják, míg a jobboldalon ragaszkodnak például a zsidó-keresztény tradícióhoz, a hagyományos családmodellhez, a nemzetállamhoz, a kapitalizmushoz, a munkára épülő társadalomhoz.

Azt mondta, a konzervatívok szerint éppen ezen értékek elhagyásából adódik a probléma, ezért újra fel kell fedezni ezeket, hiszen az értékrendszert megerősítve "mi, a nyugati civilizáció leszünk a 21. század győztesei".

A közép-európai konzervatív gondolkodóknak most versenyelőnyük van - jelentette ki az államtitkár, arra utalva, hogy a védekezés "Közép-Európa civilizációja", bárhonnan jött is a fenyegetés az utóbbi évszázadokban.

Ennek megfelelően, tette hozzá, régiónkban a konzervatív oldal defenzívára rendezkedett be, míg nyugati eszmetársaik gondolkodása "alapvetően egy picit expanzívabb" volt, így most nehezebben kezelik a geopolitikai sajátosságok változása miatti visszaszorulást.

Az államtitkár kérdésre válaszolva úgy vélekedett, Szent István kora óta stabil alapon állnak, de néha hektikusak a magyar-német kapcsolatok, amelyekben meghatározó erejű a geopolitikai kontextus.

Hozzátette: ha Berlin a Brexit utáni Európai Unióban vezető szerepre tör, akkor nem fordulhat másfelé, "mint a Németországról délre és keletre eső területek irányába".

Andreas Rödder német történész, a Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem professzora arról beszélt az eseményen: a Németországban 16 éve fennálló nagykoalíció miatt a politikai viták a spektrum szélein jelentek meg az utóbbi időben.

Hangsúlyozta: noha sokan elöregedettnek, porosnak, csökevényesnek tartják ezt az eszmerendszert, a konzervatívok olyan változásokokat akarnak, amelyek jók az embereknek, hiszen elfogadják az átalakulást és alakítani akarják azt.

Kiemelte: változni, modernizálódni kell, de az utóbbiból túl sok volt a nagykoalíció ideje alatt, hiszen "Németország utolsó megmaradt néppártja", a Kereszténydemokrata Unió (CDU) ez idő alatt abban reménykedett, hogy riválisai táborából próbálja pótolni a tőle elforduló választókat.

Andreas Rödder szerint ez "inkább volt igazodás balra, mint aktív modernizáció, a saját alapokon állva", a folyamat pedig egyszerre jelent problémát a párt és a demokrácia számára.

"Elegem van a nagykoalíciókból" - jelentette ki, hozzátéve, arra van szükség, hogy magát világos politikai vonalakkal megmutató kabinet alakuljon Berlinben.

(FOTÓ)
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!