A képviselő szerint a bizottság kezdeményezte, hogy az orosz illetékes szervek reagáljanak arra, hogy a DW "sok törvényt megszegett". Az igazságügyi tárcától a német médium idegen ügynökké minősítését, a külügyitől az akkreditációjától való megfosztás mérlegelését, a Roszkomnadzor médiafelügyelettől pedig adminisztratív büntetés kiszabását kérte. A testület reagálást vár az orosz főügyészségtől is.

Piszkarjov a DW által a bizottság szerint semmibe vett orosz jogszabályok közül első helyen a gyülekezési törvényt említette, amelyet, mint mondta, a médiaholding azzal sértett meg, hogy egy általa terjesztett "kiáltványban" a hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseken való részvételre buzdított a nyári moszkvai tiltakozási hullám idején. A német médiumot a politikus amiatt is elmarasztalta, hogy rendszeresen helyt adott személyek és csoportok jóvá nem hagyott rendezvényeken való részvételre szóló felhívásainak.

Mivel mindez a választási kampány idején történt, a DW Piszkarjov szerint a választási törvényt is megsértette. Emlékeztetett arra is, hogy az orosz közigazgatási törvénykönyv értelmében külföldi jogi személyek számára tilos az agitáció.

A szélsőségességet a parlamenti bizottság szerint a DW azáltal támogatta, hogy kedvező színben tűntette fel és egyszerű ellenzékiként állította be Vlagyiszlav Szinyica bloggert, aki pedig egy bejegyzésében azt sugalmazta, hogy a fővárosi nyári tüntetéseket szétverő rendőrök gyerekeit meggyilkolhatják. Emiatt utóbb Szinyicát gyűlöletkeltés címén öt évre elítéltek.

Piszkarjov beszámolója szerint a bizottság arra következtetésre jutott, hogy a DW a külföldi ügynök kategória minden ismérvének megfelel, mert a német költségvetésből finanszírozva folytat politikai tevékenységet Oroszországban.

Peter Limourg, a DW vezérigazgatója a Vedomosztyi című lapnak pénteken azt mondta, hogy az irányítása alatt álló médiavállalat eddig sem avatkozott be az orosz belügyekbe, és ezután sem tervez ilyet tenni. Az hangoztatta, hogy a DW Twitter-üzeneteiben nem demonstrálásra lelkesített, hanem a tüntetések szervezőit idézte.

Vaszilij Piszkarjov arról is beszámolt pénteki sajtótájékoztatóján, hogy a testület vizsgálja, vajon közreadott anyagaival nem követett-e el törvénysértést az orosz nyelvű tömegtájékoztatási eszközök közül a brit BBC, az amerikai Amerika Hangja és a Szabadság Rádió, valamint az orosz ellenzéki MBH Media, a Current Time és a Meduza, illetve a Facebook és a Google. Az Interfax hírügynökség szerint a két informatikai cég képviselői nem jelentek meg a bizottság pénteki meghallgatásán.

Nyikolaj Szvanidze újságíró, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács tagja az Interfaxnak nyilatkozva hangot adott meggyőződésének, miszerint a médiumok ellen indított parlamenti vizsgálódás azt bizonyítja, hogy Oroszországban cenzúra van. Az ügy emellett szerinte "reputációs katasztrófát" jelent az ország szempontjából, és csapást mér a szólás szabadságára.

Piszkarjov egyébként szeptember elején nehezményezte, hogy Johannes Hofmann, a DW főigazgatósága adminisztrációjának vezetője megírta neki: nincs jogi lehetőség a médium képviselőinek az orosz parlament általi meghallgatására, mert a DW német felügyeleti szerveknek tartozik elszámolással. Hofmann tagadta, hogy a német adó beavatkozott volna az orosz belügyekbe, egyúttal meghívta Piszkarjovot, hogy a téma megvitatásához utazzon el Németországba.

Az orosz bizottsági elnök felvetette akkor annak lehetőségét, hogy az Állami Duma (az orosz alsóház) a Bundestaghoz (a német alsóházhoz) fordul segítségért annak érdekében, hogy a meghallgatás mégis létrejöjjön. Kilátásba helyezte, hogy ha a német médiavállalat képviselője nem jelenik meg a testület előtt, akkor az utóbbi kezdeményezni fogja a kormánynál a DW tudósítói akkreditációinak felfüggesztését vagy visszavonását.