A felperesek szerint a követelt összeg megfelel az alperes által a Basnyeftyből 2009 és 2014 között kivont, a kifizetett adókkal csökkentett osztaléknak. A Sistema ebben az időszakban a Basnyefty többségi tulajdonosa volt.
A Rosznyefty mostani keresetében egy augusztusban meghozott választottbírósági ítéletre hivatkozott, amely 136,4 milliárd rubel (csaknem 616 milliárd forint) megtérítésére kötelezte a Sistemát és a Sistema-Investet, amiért a cégek eszközöket vontak ki a Basnyeftyből, arra hivatkozva, hogy azok nem tartoznak az olajvállalat profiljához. A Sistema megfellebbezte a verdiktet, az eljárás még nem zárult le.
A Rosznyefty közleménye szerint a peren kívüli megegyezésre törekvő kísérlet az alperes hibájából eredménytelen maradt. A Sistema szóvivője az olajvállalatot vádolta a tárgyalások kudarcával, és a pert "megfélemlítő akciónak" minősítve az állította, hogy a Rosznyefty az alaptalan eljárás segítségével a konglomerátumból próbálja meg kisajtolni a Basnyefty felvásárlásának árát.
A Rosznyefty tavaly év végén vette meg az államtól a 2014-ben visszaállamosított Basnyefty ellenőrző csomagját.
Az új per hatására a Sistema részvényei 17 százalékot zuhantak, több elemző pedig aggodalmának adott hangot az oroszországi beruházási klíma és a magántőke biztonsága miatt.
A Rosznyefty igazgatótanácsának elnöke a Vlagyimir Putyin elnök bizalmasának tekintett Igor Szecsin, a Sistema többségi tulajdonosa pedig Vlagyimir Jevtusenkov, akinek vagyonát több mint nettó 1,9 milliárd dollárra becsülik, és aki elemzők szerint következetesen távol tartja magát a politikától. Jevtusenkovót 2014-ben, a Basnyefty újraállamosításakor pénzmosás és az olajvállalat törvényellenes privatizációja címén házi őrizetbe helyezték, majd ejtették a vádakat ellene.
Putyin elnök szeptemberben reményét fejezte ki, hogy a felek peren kívül meg tudnak állapodni. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy a vitás kérdéseket a bíróságnak kell eldöntenie.
A The New York Times a Sistemát tavaly júliusban Oroszország legnagyobb magánkonglomerátumának nevezte, amely 150 ezer embert alkalmaz, és árbevétele nagyjából megfelel az orosz GDP 1 százalékának. A cég érdekeltségeinek tevékenysége a telekommunikációtól kezdve a mikroelektronikán át a banki és biztosítási szektorig sok mindenre kiterjed.
Az amerikai lap akkor megjegyezte, hogy a Rosznyeftynek új források után kell néznie, miután Oroszország ukrajnai beavatkozása után 2014-ben szankciós listára került.
A Rosznyefty tavaly ősszel 329,6 milliárd rubelért (akkori árfolyamon mintegy 5,3 milliárd dollárért) vásárolja meg az államtól a Basnyefty 50,075 százalékos részvénycsomagját. A legnagyobb olajvállalat decemberben 10,5 milliárd euróét eladta saját részvényeinek 19,5 százalékát a Glencore svájci cégcsoport és a katari állami befektetési alap konzorciumának.
A Rosznyefty Oroszország olajkitermelésének 40 százalékát adja.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!