TV műsor

Összecsaptak Jeruzsálem óvárosában a muzulmánok és a biztonságiak

Külföld, 2019.06.02

Összecsapások voltak muzulmán palesztinok és az izraeli biztonságiak között Jeruzsálem óvárosában vasárnap, Jeruzsálem napján, amelyen Izrael azt ünnepli, hogy az 1967-es háborúban elfoglalták Jeruzsálem keleti felét és egyesítették a várost - jelentette a katonai rádió vasárnap.

A rendőrség idén is engedélyezte a zsidó csoportok látogatását a Jeruzsálem óvárosában található Templomhegyen vagy Mecsetek terén, arab nevén Haram al-Sarifon, jóllehet a ramadán muzulmán böjti hónap végén, utolsó, legszentebb tíz napján a teret általában csakis a muzulmán hívők számára nyitják meg. Idén június 4-ig tart a ramadán.

A látogatásokat muszlimok megpróbálták megakadályozni, muzulmán fiatalok reggel óta több hullámban is összecsaptak a csoportokat kísérő rendőrökkel, székeket és köveket dobáltak feléjük.

Már kora reggel több száz fős zsidó csoportok álltak sorba a Templomhegyhez vezető kapunál, hogy körbejárhassák a szent helyet, ahol az egyezmények értelmében csakis a muszlimok imádkozhatnak, míg a más vallásúak kis csoportokban a muszlim imaidőkön túl körsétát tehetnek, de nem léphetnek be a mecsetekbe.

Az utóbbi három évtizedben a szent hely zárva volt a ramadán végén a nem muzulmánok előtt. Idén azonban a gregorián naptárban vándorló ramadán böjti hónap vége egybeesik a Kelet-Jeruzsálem ötvenkét évvel ezelőtti izraeli elfoglalásának héber naptár szerinti napjával, vagyis a város egyesítését ünneplő Jeruzsálem nappal.

A rendőrség korábban bejelentette, hogy idén is csak a muzulmánoké lesz ezekben a napokban a Templomhegy, de a határozatot jobboldali csoportok megfellebbezték a legfelsőbb bíróságnál. A bíróság elutasította a tér lezárása elleni tiltakozást, viszont a rendőrség hatáskörébe utalta a kérdés eldöntését.

A Jeruzsálem nap utoljára 1988-ban esett a ramadán végére, és akkor zárva tartották a Templomhegyet a nem muzulmánok előtt. Tavaly - nem ramadánkor - mintegy kétezer zsidó vallású látogató zarándokolt el Jeruzsálem napon a szent helyre, és a rádió szerint az összecsapások ellenére idén is sok százan bejutottak.

A Jeruzsálem napon délután szokás szerint "zászlótáncoltató felvonulást" is rendeznek elsősorban az izraeli telepes és jobboldali fiatalok, amikor izraeli zászlók erdejében végigmenetelnek az óváros arabok lakta negyedein is.

Idén a ramadán legszentebb napjainak érzékenysége miatt felhívták őket, hogy hagyják ki sétájukból az arab negyedeket, csak az óváros zsidó, örmény és keresztény negyedében meneteljenek.

Ez a gyakran arabellenes rigmusokkal kísért tüntető felvonulás a múltban többször erőszakos összetűzésekhez vezetett. A felfokozott indulatokhoz az is hozzájárul, hogy a nagy melegben reggel óta sem ételt, sem italt nem fogyasztó, böjtölő muszlimok a késő délutáni órákra már kevésbé türelmesen fogadják a provokációkat.

1948-ban, az öt arab állam ellen folytatott függetlenségi háborúban Izrael nem tudta megtartani a jeruzsálemi óvárost, és a város keleti felét, s Berlinhez hasonlóan egy elválasztó fal vezetett végig a város két fele között majdnem két évtizedig.

Az 1967-es hatnapos háborúban sikerült elfoglalnia ezeket a területeket Jordániától, de a városban található muzulmán szent helyek felügyeleti jogát a két ország közötti egyezmények továbbra is Jordániának, illetve a szent helyet felügyelő wakfnak, a vallási hivatalnak juttatják.

Kelet-Jeruzsálem elfoglalását Ijjár hónap huszonnyolcadik napján már a következő évben, 1968-ban Jeruzsálem nappá nyilvánította az izraeli kormány. Izrael 1980-ban az ország egységes fővárosává nyilvánította Jeruzsálemet, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa jogellenesnek tartja a város keleti felének bekebelezését. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemben szeretnék berendezni jövendő államuk fővárosát.

Jeruzsálem óvárosában a Templomhegy a zsidók legszentebb helye, a zsidó hagyomány szerint ez a bibliai Mória-hegy, ahol Ábrahám isteni parancsra majdnem feláldozta fiát, Izsákot.

Körülbelül i. e. ezerben, Salamon király idején ezen a helyen épült meg a zsidók első szentélye, majd ott állt a babiloni fogságból visszatértek második szentélye is egészen i. sz. 70-ig, amikor a rómaiak lerombolták. A muzulmán hódítás nyomán a középkor óta a Sziklamecset és az al-Aksza mecset áll a hatalmas teraszon, amit Heródes alakított ki a Szentély dombjának feltöltésével és falakkal való körbetámasztásával. A mecseteknek otthont adó terasz nyugati támfala a zsidók által tisztelt Siratófal.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!