A park a Safárik tér közvetlen szomszédságában helyezkedik el, nem messze az Öreg hídtól, amelynek elődje - a város első állandó vashídja - az 1890-ben befejezett Ferenc József híd Baross Gábor kezdeményezése alapján épült. Az új Baross Gábor park területe a második világháború utánig a Landerer palota belterületéhez tartozott, ám a bombázásban megsérült épületet a háború után lebontották, és ezt követően a park a Landerer nevet viselte. A parktól csak néhány méterre van a jelenlegi Stúr utca is, amely a 19. században még Baross Gábor nevét viselte, és ezen az utcán volt a Baross kávézó is.

Azzal az ötlettel, hogy a parkot a vasminiszterről nevezzék el, egy szlovák polgári társulás, a Ligetfalui Városszépítő Egylet állt elő. A felvetést azzal indokolták, hogy bár Baross Gábor egy olyan személyiség volt, akinek sokat köszönhet a jelenlegi Szlovákia is, a szlovák közvélemény mégis kevéssé ismeri személyét.

"Baross Gábort joggal érezhetik magukénak a magyarok és a szlovákok is. Ennek ellenére csaknem száz évig tartott, amíg szülőföldje - még ha egyelőre csak óvatosan is - felvállalta" - írta a városszépítő egylet a Trencsén megyei születésű Baross Gáborról a parkavatás kapcsán.

A Baross Gábor park ötletét tavaly ősszel hagyta jóvá Pozsony óvárosának önkormányzata, majd a döntésre idén áprilisban a fővárosi önkormányzat is rábólintott. A park új megnevezését mostantól egy korhű vasoszlopon elhelyezett tábla mutatja. Az ünnepélyes névadón mintegy százan vettek részt, köztük a pozsonyi magyar külképviselet és a Magyar Kulturális Intézet képviselői, a pozsonyi önkormányzat, illetve a felvidéki magyar politikai érdekképviselet személyiségei is.