"A tét a szervezet jövője, megoldást kell találnunk" - mondta a svájci politikus a közgyűlés e heti ülésszakának hétfői megnyitásakor Strasbourgban.

"Kontraproduktív, kihatással van az emberi jogok és a demokrácia védelmére Európa-szerte, ha olyan helyzet alakul ki, amelyben az egyik tagállam nem képviselteti magát a közgyűlésben, más szervek munkájában viszont részt vesz" - fogalmazott.

Előző héten az orosz parlament alsóháza elvetette, hogy az orosz küldöttség visszatérjen az ET parlamenti közgyűlésébe, és Moszkva felújítsa a tagdíjfizetést.

"A határidő június, ha addig nincs megállapodás, akkor nagy esélye van, hogy kilépünk az Európa Tanácsból" - közölte Ivan Szoltanovszkij, Oroszország ET melletti nagykövete.

"Amint visszaállítják a jogainkat, azonnal kifizetjük az elmaradt tagdíjakat" - mondta, hozzátéve, hogy a páneurópai szervezet részéről nem lát erőfeszítéseket a válság megoldására.

A szabályok értelmében az a tagország, amely két éven keresztül nem fizet tagdíjat, elméletileg kizárható az Európa Tanácsból.

Oroszország 2017-ben jelentette be, hogy felfüggeszti az Európa Tanácsnak szánt befizetéseit, és az ET égisze alá tartozó Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteit sem fogja elismerni, amíg nem állítják helyre az orosz delegáció jogait a parlamenti közgyűlésben.

Miután Oroszország 2014-ben illegálisan elcsatolta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, az Európa Tanács megvonta a szavazati jogot a parlamenti közgyűlésbe delegált orosz képviselőktől, illetve megfosztotta őket a választási megfigyelő misszióiban való részvétel lehetőségétől. Az orosz küldöttség ezen korlátozások miatt felfüggesztette tevékenységét a testület munkájában.

A strasbourgi székhelyű, jelenleg 47 tagú Európa Tanácsot 1949-ben hozták létre azzal a céllal, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát.