Csao Li-csien, a kínai külügyi tárca szóvivője azt követően ismertette a döntést, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden bejelentette: az Egyesült Államok vízummegszorításokat vezet be a tibeti elnyomásban szerepet játszó kínai tisztségviselőkkel szemben.

Pompeo azt vetette a kínai központi kormányzat szemére, hogy rendszeresen akadályozza diplomaták és más amerikai tisztségviselők, valamint külföldi újságírók és turisták beutazását Tibetbe.

Csao felszólította az amerikai felet, hogy "ne kövessen rossz utat", és hangsúlyozta: Kína nem fog tűrni semmilyen külföldi beavatkozást Tibet ügyeibe. A kínai külügyi szóvivő szerint Tibet nyitva áll a külföldiek előtt, és évente több ezer nemzetközi látogatót fogad. Emlékeztetett: tavaly Terry Branstad, az Egyesült Államok Pekingben állomásozó nagykövete is ellátogatott a Kína nyugati határvidékén fekvő területre.

Kína 1951 óta tartja ismét ellenőrzése alatt Tibetet, amelyre területének elidegeníthetetlen részeként tekint. 1959. március 10-én, Lhászában felkelés robbant ki a kínai elnyomás ellen, mely napokon belül országos ellenállássá duzzadt, a kínai karhatalom azonban két hét alatt elfojtotta a felkelést. A kínai álláspont szerint a tibeti politikai és vallási hatalom által irányított jobbágyrendszer felszámolása történt ekkor. A harcokban mintegy 87 ezren vesztették életüket, több tízezren kerültek börtönökbe és munkatáborokba, az ezt követő évtizedben pedig nyolcvanezer tibeti hagyta el hazáját. Tibet akkori politikai és vallási vezetője, a dalai láma azóta Indiában él önkéntes száműzetésben.