A beszámoló szerint miután a kínai fél (válasz)lépéseket tett, a japán repülők távoztak. Az eset még a múlt hónap közepén történt, további részleteket az incidensről nem közöltek.

A védelmi tárca megállapította, hogy a japán vadászrepülők "provokatív lépésükkel" könnyen balesetet idézhettek volna elő, amelyben mindkét gép személyzetének biztonsága veszélybe kerül, és ezzel aláásták volna a térségi békét és stabilitást. Peking szerint a japán repülőgépek "nagy sebességgel" közelítették meg a "rutin járőrtevékenységet" végző kínaiakat.

A közleménnyel megerősítették a japán légvédelmi erők egy volt katonai vezetőjének közelmúltbeli nyilatkozatában foglaltakat az incidens megtörténtéről. A japán forrás akkori kiszivárogtatása szerint a kínai vadászpilóta veszélyes manővert hajtott végre, amivel a japánokat távozásra késztette. Ezt később a helyettes japán kormányszóvivő időközben cáfolta.

A kínai közlésre azt követően került sor, hogy tokiói katonai források a kelet-kínai-tengeri területeken, illetve azok felett fokozott kínai katonai aktivitást tapasztalnak: az elmúlt három hónapban körülbelül 200 alkalommal, vagyis csaknem kétszer annyiszor kellett sürgősségi okokból vadászrepülőgépeket a levegőbe küldeniük, mint egy évvel korábban.

Hagiuda Koicsi japán kormányzati szóvivőhelyettes keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy japán vadászrepülők "soha nem tettek olyan provokatív lépéseket", amelyekkel Kína vádolja őket, beleértve tűzvezető radarjuk kínai gépekre irányítását. Ez azt jelentette volna, hogy fegyvereiket tüzelésre kész állapotba helyezték.

Kína 2013-ban egyoldalúan deklarálta légvédelmi azonosítási zónáját, amelyet mind Japán, mind az Egyesült Államok tüntetőleg figyelmen kívül hagy.

A japán parti őrség tájékoztatása szerint kedden reggel 3 kínai járőrhajó lépett be a vitatott hovatartozású, Okinava és Tajvan között elhelyezkedő Tiaojü/Szenkaku szigetcsoport vizeire. Egy közülük fegyverrel fel volt szerelve. A hajók két órás ott-tartózkodás után távoztak a térségből.

Kína és Japán között évek óta fagyos a viszony, amióta kiújult a vita a Kelet-kínai-tengeren lévő területek hovatartozása felett. A lakatlan szigeteket Japán 2012-ben államosította.

A szigetcsoport feletti igazgatási jogot a második világháborút követő 1951-es San Franciscó-i Békeszerződésben - amelyet Kína nem írt alá - az Egyesült Államok átruházta Tokióra. Peking viszont az 1943-as Kairói Nyilatkozatra és az 1945-ös Potsdami Közleményre hivatkozva követeli vissza a szigetek feletti fennhatóságot.