A kormányfői posztról múlt héten váratlanul lemondó Haradinaj kijelentette, teljesítette a kötelességét azzal, hogy megjelent a törvényszék előtt, illetve azt is közölte, hogy nem számít vádemelésre.

"Gyanúsítottként érkeztem ide, hogy eleget tegyek jogi kötelezettségemnek a bíróság különleges ügyészi hivatalának idézése nyomán. Ügyvédem tanácsát követve nem válaszoltam a feltett kérdésekre" - mondta az ülést követően.

Hozzátette, csak általánosságokat kérdeztek az egykori Koszovói Felszabadítási Hadseregben (UCK) betöltött szerepéről, "semmi konkrétumot".

"Nem akartam kormányfőként jönni, belevonva az államot az eljárásba. Magánemberként, Ramush Haradinajként vagyok itt" - emelte ki a lemondása kapcsán.

Haradinaj korábban arról számolt be, hogy amennyiben nem emelnek ellene vádat, ismét indul a kormányfői székért az őszi előrehozott választásokon.

A különleges bíróság és ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK feltételezett háborús bűneinek vizsgálata. A hadseregnek Haradinaj mellett Hashim Thaci koszovói államfő és Kadri Veseli házelnök is tagja volt.

A Hágában működő bíróság létrehozásáról szóló törvényt nemzetközi nyomásra 2014-ben fogadta el a pristinai parlament.

Korábban az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Haradinajt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette.

A koszovói konfliktusban több mint tízezer ember vesztette életét, többségükben civilek.